Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában

kében áldozta életét és rendkívüli érdemeket szerzett városunk nagy orvos egyénisége: Dr. Réthy Pál. Dr. Réthy (Schlotterbeck) Pál - második gyermekként - 1809-ben Szarvason született. Apja Württenbergből, Stettin városából került az Alföldre az 1700-as évek végén. Dr. Réthy Pál iskoláit Szarvason, Mezőberényben, majd Pozsonyban végezte. Orvosi pályára Pesten képezte magát. Kiváló tanuló volt, kimagasló adottságaira hamar felfigyeltek. Hamarosan Fabini Teofil János (1791-1847) pesti szemész professzor asszisztense lett. A fiatal orvos itt kiváló mesterre lelt, hiszen Fabini professzor európai hírű tudós volt, az ő érdeme, hogy az addig alárendelt szemészetből önálló szakma és tudományág lett. Az ő kezdeményezésére alakult meg a pesti egyetemen a szemészeti tanszék. Tudományos műveit, könyveit olasz, holland, latin és magyar nyelven adták ki. Réthy tanárától nemcsak a szakmát, hanem orvosi elhivatottságot, a tudomány szeretetét, a szervezés tudományát is elsajátította. A pesti egyetemről 1836-ban került Csabára, a községi tanács meghívására, városi orvosnak. Itt hamar megkedveltette magát és rövidesen a város egyik legjobban tisztelt polgára lett. Sokat tett a város közegészségügyi és járványügyi viszonyainak a megalapozásáért és fejlesztéséért. Szívén viselve az elesettek, nincstelenek tragikus helyzetét, állandóan foglalkoztatták a szociális kérdések is. Emberbaráti intézmények létrehozása érdekében erejét nem kímélve, minden tőle telhetőt megtett. Tanácsüléseken, egyházi gyűléseken, a tehetős polgárokat egyenként felkeresve érvelt, agitált és gyűjtött szociális intézmények építése érdekében. Igen jelentős tevékenységet folytatott a közélet más területén is. Érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a város és a megye nyomdaiparának a megalapozása is neki köszönhető: öccsét segíti haza, aki Pesten tanulta a nyomdászatot, és saját vagyonával fedezi a nyomdaalapítás és -jog megadását. Az egészségügy szervezése terén legmaradandóbb tette a csabai kórház megalapítása volt, amelynek érdekében hosszú éveken keresztül szívós harcot folytatott. Minden lehetőséget megragadott a kórház szerepének, fontosságának és nélkülözhetetlenségének tudatosítására. 1843-ban egy evangélikus egyházi gyűlésen többen felszólaltak az akkoriban roskadozófélben lévő „koldusok háza" átalakítása érdekében. Ebbe a házba nemcsak koldusokat fogadtak be, hanem mindenféle ápolásra szoruló betegeket is. A gyűlésen Réthy a hivatalos látogatásai során tapasztalt rendkívüli nyomorról és ínségről festett képet. Szólott a nagyszámú koldussereg magára hagyatottságáról, a tehetősebb emberek veliik szembeni kötelességéről is. Szavai akkor „ezen népes városban, a tehetősek és ügyefogyottak ezen vegyületében" csak arra voltak jók, hogy a helyzet súlyosságára rádöbbentsék az egyházi és világi vezetőket! 1847-ben azután a gondolatnak a gyakorlati megvalósítására is sor került. A városi elöljáróságnak gondolkodnia kellett „az országszerte uralkodó élelmi szükség" enyhítési módozatain és ezért egy bizottságot hozott létre, amelynek elnökhelyettese Réthy Pál lett. A bizottság azt a feladatot kapta, hogy állapítsa meg a valódi szűkölködők számát és bírálja el a segélykérők „nyomorát". Ez a bizottsági tevékenység inspirálta Réthyt első fontosabb művének megírására. A „Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán" (Szarvas, 1847) című 34 oldalas kiadvány szakkönyvnek is megfelel, amely már kórházi alapszabály tervezetet is tartalmazott. Könyve bevezető részében, számolva a helyi adottságokkal, hathatósan indokolja az intézmény felállításának jogosságát és szükségességét. Bátran leszögezi, hogy műve „olyan tárgyakat feszeget, amely a vagyonosok rovására van" anélkül, hogy azoknak közvetlenül használhatna; hogy megírására az késztette, hogy a „legszegényebb osztály ínségét és nyomorát" látva, tudja: számos hasznos munkás élet elpusztulásá61