Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 4. szám - SZEMLE
színű tényanyagot sikerült kapnunk, ott bővebb tárgyalásra vállalkozhattunk. Ha csak a legalapvetőbb életrajzi adatok maradtak fenn, a mozgalmi pálya rajza is rövid, esetenként hézagos is" - írják a szerkesztők az utószóban. Ez szinte minden eddig megjelent gyűjteményes biográfiakötet alapvető problémája, ez teszi szükségessé később, hogy a további kutatómunka során feltárt adatokat egy bővített, átdolgozott kiadásban tegyék közzé. (Erre több példa van: a Szolnok és Komárom megyei kötetek.) Nem könnyű azt sem eldönteni, kik kerüljenek be az életrajzgyűjteménybe. „A személyek kiválasztásánál alapvető szempont, hogy olyan emberek tevékenysége kerüljön megörökítésre, akiknek egész élete a munkásosztály, a forradalmi munkásmozgalom töretlen szolgálatában telt el, s mozgalmi tevékenysége hosszú időn át folyamatos volt." Helyet kaphatnak közöttük „azok, akik szülőföldjükről elkerülve, országos posztokon végezték munkájukat, vagy azok a kiemelkedő személyiségek, akik életük egy-egy szakaszában kapcsolódtak a tájegység, a megye munkásmozgalmához."* Az „országos" szerepet betöltő személyiségek mellett helyet kaphatnak e gyűjteményben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgárháború magyar résztvevői, a Magyarországi Tanácsköztársaság kiemelkedő helyi vezetői, az illegális kommunista mozgalom szervezői, a baloldali szociáldemokrácia képviselői, a spanyol polgárháború és az antifasiszta ellenállás hősei, az 1919-es fehérterror, a fasiszta rémuralom és az 1956-os ellenforradalom mártírjai. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága mellett működő Munkásmozgalomtörténeti Bizottság sem vállalkozott könnyű feladatra. A fentebb jelzett nehézségek mellett a kötetet készítő munkacsoportnak a feltárandó életutak nagy számával is meg kellett küzdenie, még annak ellenére is, mint ezt az előszóban említik, hogy a kötet „természetesen nem tartalmazza mindazok életrajzát, akiket a forradalmi mozgalom Békés megyei harcosai között tartunk számon. A teljesség további kötetek kiadását igényli." Köztudott tény, hogy Békés megye forradalmi munkásmozgalmának története közel egy évszázados múltra tekint vissza. A „Viharsarok" földmunkásai és szegényparasztjai a múlt század végétől a tudatos harc útjára léptek és évtizedeken át küzdöttek az osztályharc élvonalában. E harc folyamán kialakult az a forradalmi réteg - a megye minden városában és községében amely tudott élni 1944-ben a felszabadulás lehetőségével, hiszen az ország még fel sem szabadult, Békés megyében már több mint tízezer tagja volt a kommunista pártnak. „E forradalmi élcsapatot követve gyorsan cselekvő erővé szerveződtek az elnyomás alól felszabadult munkások, szegényparasztok, haladó szellemű értelmiségiek, és a jövőért minden áldozatra készen vettek részt az országépítő, társadalomalakító munkában. Az egykori internacionalisták, a Tanácsköztársaság forradalmi harcosai, az ellenforradalmi rendszer ellen küzdő kommunisták és harcostársak mellé új nemzedék sorakozott fel s vállvetve küzdöttek a munkásosztály hatalmának kivívásáért, majd a szocializmus építéséért." A kötetben találkozhatunk a munkásmozgalom országosan ismert békési harcosaival, mint Birkás Imre, Botyánszky Pálné, Czabán Samu, Darvas József, Kiss Lajos, Kocsis János, Kulich Gyula, Lakatos Péter, Polányi Máté, a Sebes fiúk, Szabó Péter, dr. Weil Emil. Az országos hírű emberek mellett megismerhetünk olyanokat is, akik pályája nem közismert, hiszen „nem tettek mást", csak szűkebb pátriájukban dolgoztak a jobb és szebb jövőért. Vagy hadifogolyként felismerték az elnyomott népek közös igazát és csatlakoztak ahhoz a százezer magyar internacionalistához, akik fegyvert fogtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom védelmében, évekig harcoltak az ellenforradalmi és intervenciós csapatok ellen. Megismerünk „hétköznapi hősöket", akik az események sodrában váltak kiemelkedő igazi forradalmárrá, gyakran a mozgalom mártírjává. Sokan voltak olyanok, akik állhatatosságukkal tűntek ki, egész életük és tevékenységük örökre összefonódott az elnyomás és kizsákmányolás elleni harccal, vállalták az üldözést és szenvedést. Tragikus és boldog egyéni sorsok bontakoznak ki a kötet lapjain, de egy közös bennük: nem értelmetlen életek. Végig kíséri az eszme iránti hűség, hit egy szebb jövőben. *L. Gecsényi Lajosnak e tárgyban írott cikkét. (Munkásmozgalmi életrajzgyűjtemények a helytörténetírásban. Párttörténeti Közlemények 1975. 3. sz. 233-237. 1.). 496