Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - SZEMLE

A forradalmi munkásmozgalom Bckés megyei harcosai* SZERÉNYI IMRE A vaskos kötet fontos részét alkotja annak a helytörténeti biográfiasorozatnak, amelyet a megyék - többnyire a pártbizottságok - az elmúlt évtizedben kiadtak. A Békés megyei kötet nemcsak mennyiségi mutatói miatt - 330 életrajzot tartalmaz - jelentős kiadvány, hanem a szerkesztők „tanultak" a korábban kiadott kötetek hibáiból, alkotó módon használták fel az elődök tapasztalatait. Ennek ellenére a kutató-gyűjtőmunka nem volt könnyű, hiszen köztudott, hogy a magyar munkásmozgalom történetének forrásai hiányosak, különösen az 1945 előtti időkből esetlegesek. Az utólagos gyűjtés csak az írott források töredékét tudta megmenteni, ezek is jórészt ún. másodlagos, a munkásmozgalomról készült dokumentumok, azaz a munkásosztály és a parasztság harcáról, üldözéséről tudósító iratok (rendőrségi, csendőrségi jelentések, peranyagok stb.), sajtóforrások. A felszabadulás utáni idők forrásainál valamivel jobb a helyzet, de sokoldalú képet itt sem könnyű megrajzolni, hiszen a „hivatalból" készült iratok keveset tükröznek a mozgalom sokszínű tartalmából, a fennmaradt jelentések, feljegyzések sokszor egysíkúak, nem alkalmasak arra, hogy egy-egy személyiség harcát, tevékenységét sokoldalúan bemutassák, az egyén cselekvésének mozgatórugóit feltárják. A korábban megjelent hasonló köteteknél is az anyaggyűjtés alapja a megyei pártbizottságok rendelkezésére álló nyilvántartási anyagok, életrajzok. Ezeket kell kiegészíteni a már megjelent történeti feldolgozások adataival, majd megkezdődhet a könyvtári és levéltári kutatómunka. A legnehezebb feladatot az utóbbi jelenti, mert a kutatónak - sokszor egy-egy adatért - napokat kell kutatnia a megyei levéltárakban, a pártarchívumokban, a Hadtörténelmi Intézet Levéltárában és főként a Párttörténeti Intézet Archívumában. A közelmúlt kutatóinak munkáját segítik a történelem szereplőinek visszaemlékezései, memoárjai, amelyek éppen „szubjektív" jellegük miatt a történetírás sajátos és fontos forrástípusát képezik. (A legjelentősebb gyűjtemény a Párttörténeti Intézet Archívumában található.) Az életrajzírás csak része a történetírásnak, de az utóbbi évtizedben e „műfaj" közkedvelté vált. Egy-egy kiemelkedő személyiség életének monografikus feldolgozása lehetőséget teremt arra, hogy az illető személy életét gazdagon, sokoldalúan feltárjuk, de lehetséges-e ugyanez abban az esetben, ha egy-egy személy életét 2-3 oldalon kell ismertetnünk? Természetesen nem. Ez utóbbi csupán emléket kíván állítani a történelem kiemelkedő személyiségeinek, ismerteti a legfontosabb életrajzi adatokat, kiragadva egy-egy fontosabb epizódot. Ez sem könnyű feladat, hosszú évek kutató- és gyűjtőmunkája eredményeként jöhet létre ilyen biográfiakötet. E terjedelmi megkötöttséggel a Békés megyei kötet szerkesztőinek is meg kellett küzdeniük, vállalva ennek esetleges buktatóit: „Az elkészült és a szerkesztés során végleges formát öltött életrajzok kapcsán feltétlenül érintenünk kell néhány általánosabb tartalmi és módszertani kérdést. Az egységesítést szolgáló szerkesztés ellenére észrevehető, hogy a biográfiák terjedelme és részletessége jelentős különbségeket mutat. Nyilvánvaló az is, hogy az egyes életrajzok hossza semmiféle összefüggésben sincsen a feldolgozott életpálya mozgalomtörténeti súlyával, értékelésével. Ahol részletes, sok*A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. Kiadja az MSZMP Békés megyei Bizottsága. Békéscsaba, 1979. 495