Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: A mezőgazdasági kis magáningatlan dél-alföldi kialakulásának történetéhez
A jobbágyfelszabadítást kísérő és követő tulajdonviták konkrétabb szemlélésére három vitatott részterületet érintünk, olyanokat, amelyek leginkább általános érdekűek, helységnyi nagy tömegeket érintők, s ezért alkalmasak az érzelmek kavarására. A jobbágyvilág „utótörténeté"-nek egyik ága az 1836. évi 5., 6., 10. és 12. te. végrehajtásából következő ellentét. A Mária Terézia-féle úrbéri rendeletet alapul vevő 1836: 5. te. a belső telki állományt általában egy (1600 négyszögöles) hold földben határolta be; a „külső tartozmányok" (külső telek) nagyságát pedig megyénként szabályozza." (Lásd az előző táblázatot.) Az 1836: 6. és 12. tc. - az ún. engedőleges törvény - jogalapot teremt az ebben meghatározott telki állományon felül a jobbágy kezén levő földterület elvételére, „összesítés"-ére, belső kezelésben álló birtokrészéhez tagosítására. A törvény erejével a birtokos a jogszabályban rögzítettnél nagyobb rét- és legelőföld „elkiilönözés"-ét is megejthette. Az 1836: 10. tc. pedig az alaptörvények végrehajtása közben kialakuló viták lezárása érdekében szabályozza a peres ügyeket („A földesúri törvényhatóságokról és az úrbéri perről"). Az úrbéri törvényszékek működése a 48-as jobbágyfelszabadító törvényt közvetve elismerő úrbéri pátens kibocsátása után még általánosabbá vált, mert a birtokosok tagosítás alkalmával, volt jobbágyaik tényleges birtokbahelyezése közben, azok rovására átszabják a határt, s megrövidítik őket. Orosházán gr. Károlyi elveszi Csákó-pusztát, a Torontál megyei ittebeiektől a földbirtokos elfoglalja Jorgoványt, Bács-13. megyében Kollut népét 2092, az ómoravicaiakat 3600 hold földtől fosztották meg, hogy csak néhány esetet sorakoztassunk a kutatástól nem nagyon bolygatott témakörből. 1 0 A kiegyezés utáni években visszafogja a birtokrendező perek lendületét az új adminisztráció építése, a korábban indított eljárás továbbvitele nem automatikus, a BM. 162/1868. I. 4. sz. rendelete értelmében csak keresetmegújítás esetén folytatandó. Majd a 70-es évektől teljes erővel folyik tovább a felfakadt perözön, hogy foglalkoztassa az ügyvédek népes seregét. Noha az 1871: 53. tc. egy évi türelmi időt szab a perek lezárására 1 1, a viták nem ülnek el ilyen gyorsan. Nem kevés a lárma az úrbéri viszony eredményeképpen született maradványföld, a legelő- és erdőilletmény körül sem, amelyet a császári pátens végzése szerint kötelezően el kellett különíteni a volt földesúr tulajdonától. A volt úrbéres parasztok az esetek többségében nem osztották szét maguk között a telki állományhoz arányosan járt legelőföldet. (Pl. Gyulán 5 hold szántóföld kiegészítő tartozéka 2 hold legelő. 1 2) Az újabb időkben már a konkrét kistulajdonosok elvileg felosztható, de megosztatlanul elfekvő állagának kezelése végett a helységekben tulajdonostársulások jöttek létre, így pl. az 5939 kat. holdat gondozó bátmonostori „Közbirtokossági Testület" Bács-B. megyében (ugyanez Békéscsabán és a torontáli Bókán) s a „Szarvas Kákai-puszta Közös Legelő-bizottság". Bókán háromféle társulásról is tudunk: egyik a 40-es alaptörvénnyel szabadult kistulajdonosok, a másik a 48-tól váltakozott volt úrbéresek, a harmadik a volt überlandiális (Kikindakerületi) földből részeltek közlegelőinek kézben tartója. 1 3 E legelőfenntartó közösségen belül gyakorta feltört vita tárgya a közösségiként használt föld feldarabolásának kérdése és a kezelő köztestület vezetőségének magatartása, vagyonkezelése. Vita folyik a Temes megyei Paulison, a Bács-B. megyei Adán, Bátmonostoron, Békés megyében Gyomán, Orosházán és Mezőberényben. 1 4 Az igazgatás egy ideig távoltartja magát a kistulajdonosok belső egyenetlenségeitől, az ügyeket a polgári bírósághoz irányítja, majd a szabálytalanságok sokasága mutatta joghézagra tekintettel törvényalkotást kezdeményez. A tárgyban született 1894: 12. tc. bizonyos keretet ad a birtokkormányzás testülete működésének ésjogi testületté lépteti elő. Ezt követően megyei rendeletekben jut kifejezésre az adminisztráció törődése. Az adminisztráció hatáskörébe tartozó tipikus esetek közé tartozik néhány ismert Temes megyei történet. A zsadányi földbirtokos a 90-es években követelte legeltetési jogának elismerését a községi közlegelőn. A vingai főszolgabíró a zsadányi képviselőtestület elutasító határozata mellé állt, majd az alispán helyt adott a birtokos fellebbezésének, de a község ellenállt, a minisztériumhoz fordult s nem bocsátotta a legelőre az uradalom jószágát. Giroda község legelőközbirtokossági testületén belül pedig a volt negyedtelkes jobbágyok örökösei nyomására felemelték a legelőre kihajtható jószág számát. Ámde a legelő hetek alatt kimerült a zsúfoltság következtében, ezért kénytelen foglalkozni a megyei közigazgatási bizottság a közbirtokossági testület 491
