Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: A mezőgazdasági kis magáningatlan dél-alföldi kialakulásának történetéhez

néhány tagja által elindított panasz-üggyel. A főszolgabírók munkaidejének jelentős részét tölti ki a fegyelmi eljárás a községi bírók ellen a közlcgclők pénzkezelése közben tapasztalt visszaélések miatt. S épp a botrányok gyakorisága hatására születik döntés 1905-ben Temes megyében a legelőtársulások ügy- és pénzkezelése ellenőrzésének megszigorítása tárgyában, hogy ti. a községi ügyvitel ellenőrzésével egyidőben meg kell vizsgálni az előbbiek könyvelését is.

1

5 Ami az erdőtulajdon kérdését illeti, a 70-cs évekre lassan átmegy a tudatba, hogy a földbirtokos erdejének szabad használata - mint haszonvételi jog - megszűnt, eközben létrejöttek a volt úrbéres, kis magántulajdonná vált, de osztatlan erdők birtokló testületei, és kezdetét vette az ,osszunk, ne osszunk' vita. Az igazgatás más magatartást tanúsít, ha a közös erdő kisparcellás birtokegységgé változtatására történik kísérlet, akadályozni igyekszik ezt. A földművelésügyi kormányzat 1904. évi rendelete az időközben szétparcellázott volt úrbéres erdők tulajdonjogát megkérdőjelezi.

1

6 S végül ráül a nép lelkére az ún. úri kiváltságok (regálék): italmérési monopólium, malomtartás stb. jog

1

7 gyakorlása, illetve megváltásának huzavonája. A 40-es jogszabállyal megváltott helységekben „Igazgatósági Választmány" vagy „Közbirtokossági testület" gyakorolta a volt úri jogokat. A szarvasi választmány irányítása alá került téglaégetőben a jogváltás után a telkes gazdák díjmentesen égethettek téglát saját szükségletükre, de ugyanitt a zsellérként szabadultak díjat fizettek az égető használatáért. A békéscsabai testület nagy gondba esett, ugyanis a ráháramló kegyúri jog következményeként a templom restaurálásának költségét vállalnia kellett. A testület a megyei törvényhatósághoz fordult, mire a megyei bizottság 1890. január i-ével a nagyközség képviselőtestületére és elöljáróságára ruházta át az egyházi kiadásokat.

1

8 A volt földesúrtól gyakorolt, a helységekre még változatlanul kiterjedő úri jogok visszafogják a polgári fejlődést. Az 1853. évi nyílt paranccsal egyébként kistulajdonosokká vált birdaiak Temes megyében saját tulajdonukba kerülő szárazmalom építéséhez és működtetéséhez kérnek engedélyt a hatóságtól, de mivel a közeli Berzaván állt egy a volt földesúr birtokában levő vízimalom, a hatóság megtagadta az engedély kiadását. „A malomjog a hazai törvények szerint az uradalom kizárólagosjogai közé tartozik" - szól az elutasító érv, holott a szóban forgó vízimalom a községtől messze áll, drágán őröl és az év egy szakaszában nem is működik.

1

9 Táncsics Mihály képviselő 1870-ben bejárván választókerületét, sok panaszt hall, mert a munkás nép a legnagyobb dologidőben csak drágán juthat borhoz s az is lőre. „Az italmérésen kívül két főpont szolgál a földmíves nép általános panasza okául, egyik a malom, másik a halászat" - írja a képviselő, majd folytatja a Körös-menti Öcsöd bíróját idézve:

2

0 „Nézze képviselő úr, ez a szárazmalom az én udvaromon, saját telkemen van, én építettem, tehát az enyém, tulajdonom és mégsem enyém, mert tőle az uraságnak haszonbért kell fizetni. Mikor a Körös kiönt, s annak folytán a hal is földeimre mosódik ki, s a víz ismét árkába húzódik, az ekképp szárazon maradt halakhoz nekem nemcsak hozzányúlnom, hanem még csak mccoannom sem szabad, mikor az uraság cselédei eljönnek a halat összeszedni, mely munkájuk közben vetéseimet egészen legázolják, tönkreteszik." Alig lehet szemléletesebben megragadni a volt földesúr és a volt jobbágyok között rendezetlenül eligazításra váró kapcsolat lényegét. A helységek egész sorának népe csak elhúzódó egyezkedések után és jelentős summa ellenében jut a még a birtokostól őrzött úri jogok birtokába. Gr. Wenckheim Rudolf gyulai haszonvételét a vásárjoggal összefüggő 8 út menti cédulaház, továbbá a Korona-vendéglő, a Dübögő-, Nap-, Bika- és Aranysas-kocsma forgalma képezte. 1881-ben évi 12 000 forintért bérbe adta a regálét a városnak, ezt követően 1886-ban 220 000 forintért örökre megváltotta ezeket a város.

2

1 S Dél-Alföld északi övezetében, Békés megye székhelyéit is csak most köszönt el a feudális kor. Ez a jelenség azonban nyomban áthullámzik egy másikba, ugyanis Gyula és a hasonló sorsú többi helységek elöljárósága áthárítja a hatalmas váltságköltségeket a lakosságra adó formájában, és minthogy ilyenkor általában kamatot számító pénzintézetek a hitelforrások, az adóba beépül a kamat összege is. Miközben kitapintjuk a nép szociális helyzetére káros következményekkel járó eladósodás egyik gyökerét, más irányban érzékeljük azt a birtokjogváltásból eredő komoly, de mégsem elegendő summát, amelyet a birtokosok gazdaságuk tőkés fejlesztésére fordíthatnak. A feudális jogintézmények le492