Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 4. szám - MŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: Új utakon a megyei tudományszervezés: A Békés megyei Tanács V. B. Tudományos-Koordinációs Szakbizottsága
megkapja. Ez a megoldás komoly gyakorlati szerepet biztosít a Szakbizottságnak a megye tudományos életének formálásában, hiszen módjában áll számos olyan kezdeményezés felkarolása és támogatása, amely korábban anyagi vagy szervezési gondok miatt nem teljesedhetett ki. Ez a gyakorlati koordináció volt a legjellemzőbb az első év munkájára is. Munkaközösség szerveződött pl. a Horthy-korszak megyei történetének kutatására, elkészült a megye régóta igényelt útikönyvének kézirata, és publikációs lehetőséget kapott néhány más jelentős tudományos kiadvány. Országos szakemberek széles körű részvételével került sor a közép-békési városrégió eddigi kutatási eredményeinek megvitatására és más jelentős tudományos rendezvények megszervezésére. Az évente megjelentetni tervezett „Tudományos Tájékoztató" első száma nemcsak a megyében jelenleg folyó és az 1985-ig tervezett kutatásokat ismerteti, hanem azokat a kutatási céltémákat is, amelyek feltárása különös fontosságuk miatt fokozott anyagi és erkölcsi támogatásban részesül. (Ilyen kiemelt témák pl. a geotermikus energia hasznosítása, a Körösök vidéke idegenforgalmi lehetőségei, a természet- és környezetvédelmi kutatások, a településfejlesztés problematikája, a nemzetiségi és munkásmozgalmi kutatások.) A kutatók és a tudományos munka eredményeinek felhasználói egyaránt hasznos segítséget kapnak a megjelenő bibliográfiákban is. (Megjelent Békés megye helyismereti irodalmának bibliográfiája és az egyetemeken és főiskolákon fellelhető Békés megyei témájú szakdolgozatok és doktori disszertációk jegyzéke.) A kutatók magas szintű ideológiai-szakmai tájékozódását segíti a „Kutatók Klubja" elnevezésű előadássorozat, amelynek előadói között az egyes témák legismertebb országos szakemberei vannak. (Az előadássorozatot pl. Púja Frigyes aktuális külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatója nyitotta m cg-) A kutatói utánpótlás és a megyében alig művelt tudományok kialakításában várhatóan fontos szerepet töltenek be az ún. „szociológiai stúdiumok" és a Népművelési Intézet szakmai segítségével a Megyei Művelődési Központ keretében kialakuló művelődési kutatócsoport. Nagy jelentősége van a földrajzi helynévgyűjtés megindításának is, amely a nép ajkán élő névanyag és a hozzá kapcsolódó folklór emlékeinek megmentése érdekében amatőr kutatók (főként pedagógusok) tucatjait mozgósítja. A legkiválóbbak munkáját a szakbizottsági tagok folyamatosan figyelemmel kísérik és segítséget nyújtanak szakmai fejlődésük lehetőségeinek megteremtéséhez is. A tudomány és a gyakorlat közelítését szolgálja, hogy a Szakbizottság javaslatára több esetben sor került egyes kutatási témáknak a helyi tanácsok által történő finanszírozására is. (Ilyen pl. GyomaEndrőd településegyüttes komplex vizsgálata, az Orosháza és környéke formálódó agglomeráció kutatása, városbiológiai vizsgálatok.) A megyében folyó kutatások összehangolását, eredményeinek tervszerű publikálását segíti az 1981-86 közötti évekre valamennyi állami szerv bevonásával elkészített középtávú kiadási terv is, amelynek vitái során néhány helyen hosszabb távú könyvkiadási koncepciók is körvonalazódtak. (A békéscsabai kutatások és kiadványok pl. az 1990-re tervezett városmonográfia alapját szolgálják.) A Szakbizottság csak úgy képes igazán eredményes munkát végezni, ha kapcsolódik az országos és regionális tudományos szervek munkájához. Az eltelt rövid időszak alatt hasznos kapcsolatok alakultak ki néhány fővárosi és vidéki tudományos intézménnyel, a Szegedi Akadémiai Bizottsággal pedig (amely a Dél-Alföld tudományos életének központi szerve) a több területen megerősödött kapcsolatokat együttműködési megállapodás létrehozásával sikerült szervezetté és folyamatossá tenni. (Közös kutatási program pl. Békés megye természeti képének vizsgálata és közös támogatással folyik egyes néprajzi témák és a Viharsarok történetének kutatása, de más esetekben is szorosabbá váltak az azonos típusú intézmények közvetlen kapcsolatai.) Munkánk csupán a kezdeténél tart, a bonyolultabb feladat megoldása - a tudománynak az aktuális gazdasági és társadalmi problémák megoldási lehetőségeinek feltárásában való természetes részvétele az elkövetkező évek legfontosabb teendője. Az eddigi tapasztalatok alapján bízunk abban, hogy a tudományos élet tervszerű fejlesztésével a Szakbizottság jelentősen hozzájárulhat megyénk szellemi kapacitásának fokozott társadalmi hasznosításához, továbbfejlődésünk legcélszerűbb útjának kijelöléséhez és az azon történő előrehaladáshoz. 457
