Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - MŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: Új utakon a megyei tudományszervezés: A Békés megyei Tanács V. B. Tudományos-Koordinációs Szakbizottsága

MwecőDéz A megyei tudományszervezés új utakon A Békés megyei Tanács V. B. Tudományos-Koordinációs Szakbizottsága KÖTELES LAJOS A tudományos-technikai forradalom kibontakozása és társadalmi fejlődésünk megválaszolásra váró új kérdései a 6o-as évek végétől egyre nyilvánvalóbbá tették, hogy a korábbi évek gazdasági-társadalmi irányítása mind kevésbé képes a minőségileg is íy típusú feladatok hatékony megoldására. Népgazdaságunk és társadalmunk további fejlesztését csak úgy lehet a szükséges megalapozottsággal és hatékonysággal elvégezni, ha a tudomány az eddigieknél nagyobb mértékben működik közre céljaink meghatározásában és megvalósításuk elősegítésében. A gazdasági és társadalmi fejlődés felgyorsulása megyénkben is fokozta a tudományos kutatásoknak a döntéselőkészítésben való részvétele iránti igényeket és az elmúlt években kétségtelenül történt előrehaladás ezen a területen. A megye jelentős tudományos intézetei (az Öntözési Kutató Intézet, Haltenyésztési Kutató Intézet) részt vettek pl. a megye távlati élelmiszergazdasági fejlesztési tervének elkészítésében, szaktanácsadással segítik a termelő üzemek egy részét; az Akadémia Földrajztudományi Intézetének Alföldi Csoportja meghatározó szerepet játszik a településfejlesztési elképzelések korszerűsítésében, és más tudományágak művelői is közreműködnek a területüket érintő gyakorlati intézkedések kidolgozásában. Anélkül, hogy az elért eredményeket lebecsülnénk, összességében mégis azt kell megállapítani, hogy a gyakorlat és a tudomány kapcsolata alapvetően máig is alkalomszerű, a folyamatos együttműködés megfelelő keretei kialakulatlanok. Az utóbbi nem csupán megyei probléma. A tudományirányítás jelenlegi rendszerében ugyanis a meghatározó szerepet betöltő felső szintű tudományirányítás mellett hiányzik az az „áttétel", amely megyei szintű szervezeti keretben biztosítaná a tudományos kutatások és a megyei gazdasági-társadalmi feladatok koordinálását, a közöttük kialakuló gyors és hatékony információcserét, és elősegítené, hogy a tudomány aktív, kezdeményező szerepet játsszon a megyék fejlesztésében. Pedig a gyakorlat oldaláról érkező információknak és igényeknek a megyék tudományos közvéleményével való ütköztetése nagy szerepet játszana a felmerülő problémák optimális megoldási lehetőségeinek feltárásában, s ezáltal eddig kevéssé felhasznált társadalmi energiákat is felszabadítana. Megyénkben, ahol a gazdasági fejlődés üteme kisebb, mint az ország iparosodottabb területein, különösen nagy fontossága van valamennyi, a fejlődés dinamizmusát fokozó tényező feltárásának és felhasználásának. Nem véletlen, hogy megyénk párt- és állami vezetése az országban az elsők között jutott arra az elhatározásra, hogy a viszonylag jelentőssé vált szellemi kapacitás hatékonyabb felhasználása érdekében a tudományos kutatásokat koordináló szervet hoz létre. Figyelembe véve, hogy megyénkben nincs olyan jelentős felsőoktatási intézmény, amelyhez a szükséges széles körű koordinációs funkció szervesen kapcsolódhatna, a Tudományos-Koordinációs Szakbizottságot 1979 januárjában a Megyei Tanács V. ü. tanácsadó szerveként hozták létre. A Szakbizottság feladata a megyében folyó valamennyi tudományos tevékenység koordinálásairányítása-szervezése a sajátosan megyei feladatok végrehajtásának segítése érdekében. Tagjai a megye tudományos intézeteinek és a tudományos tevékenységet is folytató intézményeknek és szervezeteknek a vezetői, valamint a megyei pártbizottság és a tanács képviselői. Más megyék hasonló szerv létrehozására irányuló kísérleteinek tapasztalatai alapján az a döntés született, hogy a Szakbizottság - függetlenített titkára révén - a tudományszervezési feladatokat is ellátja az elvi irányítás mellett, s azok végrehajtásához a megfelelő anyagi lehetőségeket is folyamatosan 456