Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - MŰVELŐDÉS - Hajnal Lajos: Békés megye középiskolái a felvételi vizsgák eredményeinek tükrében

% 1967 '69 '71 '73 '75 '77 . '78 l. ábra: Békés megye felvételi arányának (a), jelentkezési arányának (b) és a felvételi vizsgán 50%-cw teljesítmény alattiak arányának (c) alakulása A felvételi arányszám a lényeget kifejező viszonyszám, de igazi információs értékét csak a többi mutató összefüggésében éri cl. Nyilvánvalóan nem mindegy pl., hogy a továbbtanulás kérdése az érettségizők mekkora hányadára vonatkozik. Abból az alapvetően fontos feltevésből kell kiindulnunk, hogy megyénk évenként érettségiző tanulóinak tudásszint (tanulmányi eredmény) és pályaalkalmasság szerinti megoszlása túlzottan nem változik. Minden évben közel azonos arányban vannak kimagasló teljesítményűek, jók, gyöngébbek, stb. (Egyetlen iskola esetében ez már kétségbe vonható!) Ha az előbbieket elfogadjuk, akkor szinte törvényszerű, hogy - egy bizonyos „kritikus" határon túl - minél nagyobb a felvételizők aránya, annál rosszabb a felvételi arány, ugyanis a nagyobb továbbtanulási kedv egyre inkább a gyöngébb tanulók körére vonatkozik, akik kisebb eséllyel pályázhatnak. A felvételizők arányának tehát bizonyos értelemben függvénye a felvételi arányszám, s ez megyénk vonatkozásában igen szemléletesenjelentkezik (1. ábra, a-b). (Az összefüggés erősségét jelző korreláció értéke a vizsgált 12 év eredményeinek alapján: r= -0,65.) A korábbiakban már sor került megyei és országos adatok, viszonyszámok összehasonlítására, s mielőtt újabbakra is sor kerülne, röviden feltétlenül szólni kell az összehasonlíthatóság kérdéséről, hiszen nem azonos nagyságrendekről van szó. Bár Békés megye felvételizői - mint statisztikai sokaság - az országosnak még a 4%-át sem képviselik, mégis zömében az országos átlagtól alig eltérő arányokat testesítenek meg. Van értelme tehát az összehasonlításnak, sőt: két mutató jelentősebb eltéréséből lényeges következtetések is levonhatók. 371