Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 3. szám - MŰVELŐDÉS - Hajnal Lajos: Békés megye középiskolái a felvételi vizsgák eredményeinek tükrében
közlik. Az iskolatípusok - ebből következően egy-egy iskola - sajátosságainak az elemzése teljes mélységében tehát nem valósítható meg, bizonyos (olykor feltételes) megállapítások azonban iskolánként is tehetők. Lényeges még, hogy a továbbtanulásra való felkészítés az iskolai munkának csak egyik - az iskola profiljától, adottságaitól is függő, ezért eltérő súlyú - összetevője. Mivel a. felvételizők többsége a gimnáziumokból kerül ki, a megállapítások főleg rájuk vonatkoztathatók. A vizsgálatba bevont mutatók többnyire százalékos arányszámok, mégpedig: 1. A felvételizők aránya - az érettségizettek számához viszonyítva. 2. A felvettek aránya (felvételi arányszám) - a felvételizők számához viszonyítva. 3. A felvételi vizsgán 50%-os teljesítményt cl nem érők aránya - a felvételizők számához viszonyítva. 4. Az egyetemekre jelentkezők aránya - az összes felvételizők számához viszonyítva. 5. Az egyetemekre felvettek aránya - az egyetemekre jelentkezők számához viszonyítva. 6. Az egyetemekre jelentkezők közül a felvételi vizsgán 50% alatt teljesítők aránya - az egyetemekre jelentkezők számához viszonyítva. 7. Az iskolából vitt pontszámok átlaga. 8. A felvételi vizsgán szerzett pontszámok átlaga. A statisztikai adatok kizárólag az említett kötetekből származnak és az 1967-1978-as időszakra vonatkoznak. A feldolgozás a legegyszerűbb statisztikai elemzéseken (csoportosítás, átlagok, eltérések, stb.) kívül - a problémák mélyebb boncolására törekedve - helyenként a mennyiségi ismérvek közötti kapcsolatok (korreláció) vizsgálatát, valamint a kapcsolatok természetét kifejező függvények (regressziófüggvény) megadását is megkísérli. Békés megye, mint,,középiskola" A megyében érettségizők évi száma az 1960-as évek végén még meghaladta a 2000-t, utána azonban - különösen 1975 óta - lecsökkent, s az utóbbi években már csak 1700 körüli. A továbbtanulni szándékozók számában is észlelhető az említett csökkenés, miközben az arányuk alig változott. Az elmúlt évekre általában az jellemző, hogy „minden öt érettségiző tanulóból kettő szeretne továbbtanulni, de csak egyiküket veszik fel". A továbbtanulással kapcsolatban - olykor eltúlzott fontossággal - emlegetett mutatószám a középiskolák felvételi arányszáma. A megyei felvételi arány a vizsgált időszakban hullámzó, de tendenciájában fokozatosan javul, az 1967-cs 40%-os mélyponttal szemben 1978-ban már 60% (1. ábra, a). Különösen figyelemre méltó, hogy az országos átlagot képviselő arányszámot a vizsgálat utolsó éveiben már jelentősen meghaladja (1. táblázat). 1.TÁBLÁZAT: HAZÁNK ÉS BÉKÉS MEGYE FELVÉTELI ARÁNYSZÁMAI AZ UTÓBBI ÉVEKBEN Év Mag yarország Bék és megye Év Fölvételizők Fölvettek % Fölvételizők Fölvettek % 1976 20 546 9365 46 712 362 51 1977 20 617 9881 48 684 376 55 1978 19 195 9934 52 685 408 60 370