Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - MŰVELŐDÉS - Hajnal Lajos: Békés megye középiskolái a felvételi vizsgák eredményeinek tükrében

Müveit)vés Békés megye középiskolái a felvételi vizsgák eredményeinek tükrében HAJNAL LAJOS Hazánkban a nappali tagozaton évente érettségiző mintegy 45 000 tanulónak majdnem a fele, a továbbtanulás reményében, azonnal jelentkezik valamelyik felsőoktatási intézménybe. A felvételizőknek azonban jelentős hányada (48-52%) vagy az elért alacsony pontszám, vagy helyhiány miatt nem nyer felvételt. A vázoltak alapján érthető az a nagy érdeklődés, ami egy-egy felvételiző szereplését, a felvételi vizsgák eredményeinek alakulását - a szülők, rokonok, ismerősök részéről - évről-évre kíséri. A középiskola, a továbbtanulni szándékozó diákot oktató-nevelő tantestület is „szurkol" a jelölteknek, hisz jó szereplésük egyszersmind az iskola munkája eredményességének egyik meggyőző bizonyítéka. Vagyis minden felvételiző szereplésében többe-kevésbé a középiskola is vizsgázik, pl. pályairányításból, az iskolai követelményszintek realitásából, stb. A felsőoktatási intézményekben való továbbtanulás lehetőségének és a felvételi vizsgák eredményeinek az elemzése rendkívül összetett feladat. Igen sokat segítenek azonban azok az egyre szaporodó pedagógiai, pszichológiai, szociológiai felmerések, tanulmányok, amelyek a pedagógiai valóság egzaktabb megismerésére törekedve - komoly matematikai, statisztikai módszereket használva - a továbbtanulás kérdését is vizsgálják, vagy a továbbtanulás problémáival összefüggésbe hozhatók. Mint ismeretes, az eredmények - így a felvételi eredmények is - annál inkább fejezhetnek ki törvényszerűséget, minél nagyobb adathalmazra, vagyis minél több vizsgázóra vonatkoznak. Ennek szellemében alapvetően nem egy-egy iskola, hanem Békés megye összesített adatai segítségével a megye képezi vizsgálatunk tárgyát. Az iskolák évenkénti adatainak mechanikus összegzéséből nyert un. idősorok alkalmasak a fejlődés bemutatására, bizonyos problémák, tendenciák megvilágítására. Természetesen a kérdés elméleti megközelítését a - problémakört részleteiben is ismerő - gyakorlat kontrollja teheti teljessé. A vizsgálat tárgya, eszközei és módszere 1979-ben már a 13. tagja jelent meg az Egyetemi Számítóközpont által összeállított „Középiskolák felvételi vizsgaeredményei" című sorozatnak. A vaskos kötetek mindig az előző tanév nappali tagozatán érettségizettek és a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára felvételi vizsgát tettek eredményeit tartalmazzák, iskolánkénti bontásban. Nem szerepelnek azonban a Testnevelési Főiskol?, a katonai főiskolák és a művészeti főiskolák felvételi eredményei, valamint a fellebbezések eredményei sem. (Az egészhez viszonyított elhanyagolható arányuk miatt a vizsgálat szempontjából problémát nem jelentenek.) A felsőoktatási intézmények típusai és a felvételi tárgyak szerint is csoportosított adatok igen részletes elemzést tesznek lehetővé. A kötetek bevezetői az elemzésekhez hasznos megállapításokkal is szolgálnak, pl.: „az eredmények értékelésénél nem hagyhatók figyelmen kívül az egyes iskolák helyi viszonyai, külső és belső körülményei. Külső tényezőként tekinthető az iskola földrajzi, területi elhelyezkedése, a környéken lévő felsőoktatási intézmények vonzóköre... Belső tényezőként értékelhető többek között az egyes tantárgyak oktatásának helyzete, az iskola szaktanári ellátottsága, a tanulók száma és szociális összetétele..." A szóban forgó statisztikai kiadványok az iskolákat igazgatási egységként kezelik, így a vegyesprofilú középiskolák (gimnázium és szakközépiskola) felvételi adatait iskolatípusonkénti bontásban nem 369