Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik János: Eszközváltás a XIX. század második felében a méhkeréki román parasztok gazdálkodásában

4-8. Megjött a tehén teje, ha egy karé kenyeret megsózva az istálló ereszébe dugtak, s egy este és egy éjszaka ott állott. Hajnalban, napkelte előtt kevés tejet fejtek rá, majd éhgyomorra étették meg az állattal. 4.8.1. Ha baja volt a tehénnek, általános szokás szerint ugyanígy jártak el pirítóssal is, s azt korpába keverve étették meg az állattal. 4.9. Ha véres lett a tehén teje, akkor úgy ment reggel a gazdaasszony (esetleg a férfi) fejni, hogy kést helyezett a sustárba. Ennek az élére fejte rá a tejet. A kés elvágta azt, aki megrontotta a tehenet, mire meggyógyult a beteg állat teje. 4.10. Ha fecske repült át a tehén hasa alatt, akkor is véres lett a tej. De ilyenkor 3 nap alatt magától meggyógyult. 4.10.1. Ha a tehén hasa alatt átrepülő fecske szárnyával megérintette a tehén tőgyét, akkor is lett véres a teje. 4.11. Nem szabad késsel aprítani a tejbe kenyeret, mert véres lesz a tehén teje ettől. Csak törve áztatták benne. 5. A tehéntej a népi hiedelemvilágban 5.1. A csecsemőnek csak 3 hónapos korától adták a tehéntejet, akkor is csak forralva, nehogy hasmenést okozzon neki. 5.1.1. Arra törekedtek, hogy a csecsemőnek olyan tehéntől hozzanak tejet, amelynek a gyermekkel azonos korú borja van. Ha ez nem sikerült, akkor vízzel hígították a tejet, nehogy erős legyen a csecsemőnek. 5.1.2. Köménymag levessel is hígították a tejet. 5.2. Frissen fejt tejet itattak azzal a felnőttel, akinek a gyomra fájt. 5.3. Egy-egy kificamodott testrészt úgy gyógyítottak, hogy a tehén farkából néhány szál szőrt vágtak ki, s azzal átkötve azt, ráolvastak. 5.4. Vágott sebre ruhába fogott aludttejet kötöttek. 5.5. Aki óvni akarta bőrét a szeplőtől, az mosdóvizébe néhány csepp tejet öntött. 5.6. A nagyobb lányok a tej habjával mosták arcukat, illetve azt kenték az arcukra, hogy szépek legyenek. Miközben azt mondották: ,,Sifin alba ca laptyele!" - Legyek olyan fehér, mint a tej! — 5.7. A villámcsapás okozta tüzet csak tejjel lehet oltani. 5.7.1. Ujabban a pb. gázról is ezt tartják, hogy az általa okozott tűz oltásához csak tejet használhatnak. 5.8. Adatközlőm egy öregasszonytól hallotta, hogy egy gyermekbe belebújt a kígyó (serpe). Tejet öntöttek a gyermekbe, mire kijött belőle. 5.8.1. Valaki a szabad földön adott enni tejet a gyermekének, egyszer csak látta, hogy kígyó itta ki előle a tejet. Ott leskelődött a kígyó a ház küszöbe alatt, onnan bújt elő. 5.8.2. „Hallottam, hogy a háznál fehér kígyó lakik. Egyik alkalommal a tehén bőgött az istállóban, hát egy kígyó szopta." 5.8.3. Ha a mezőn alvó emberbe kígyó bújt, akkor lábánál fogva kellett felkötni, az arca alá pedig egy csöbör forralt tejet helyeztek. A tejszagra kijött a kígyó belőle. 5.8.4. 3 méteres kígyó volt egy fa alatt. Az arra legelő tehén lábára tekeredett rá, és úgy szopta a tejét. Ez az állat soha többé nem adta le a tejét embernek. 5.8.5. Azt is látták, hogy a tehénól küszöbe alatt volt egy kígyó összetekeredve. A szőlőskertben termett a sok kígyó. 344