Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Kölcsönhatások az eleki szlovákok karácsonyi kalendáris szokásaiban és hidelmeiben
Szlovák, német, magyar és román asszonyok közösen bírálják el hímzéseiket egy vasárnapi délutánon (Balról: Salát Györgyné, Salátné huga, Strifler Ferencné, Salátné lánya, Csató Sándorné, Mikulás Mihályné, Salátné unokája, Barna Gergelyné. Háttal a szerző) (Elek, 1976.) seprő szerencsehozása, a disznóvágások kezdete, a karácsonyi és az újévi disznóhús-evés stb. Az András-napon kezdődő disznóvágások, ill. a névnapokon tartott disznótoros mulatságok magyar és szlovák azonos gyakorlatának alkotó elemét az azonos foglalkozás és a megközelítően azonos hagyományalap képezi, s ezTontos^tényezője a kiegyenlítődési folyamatnak. Ezt a tényt nem kell feltétlenül egymásra hatásnak tekintenünk: sok azonos szokás és hiedelem - annak ellenére, hogy együttélnek - a nemzetiségen belül a másik nemzetiségtől függetlenül marad meg vagy él tovább: Az eleki szlovákoknál megmaradt annak a rítusnak az emléke, hogy valamikor Békéscsabán hereszénát is vittek be a karácsonyi asztal alá. Ugyanezt az adatot az Eleken élő tápéi magyar asszony is elmondta, mint egykori lakóhelyén, Tápén gyakorolt magyar szokást, jóllehet a két adatközlő csak a gyűjtés alkalmából találkozott e téma kapcsán, s azelőtt nem is tudtak kettejük azonos hiedelemismeretéről. De az, hogy egy adott rítus vagy hiedelem mind a négy nemzetiségnél azonosan csak ismereti vagy azonosan csak gyakorlati szinten maradt meg, ez az azonos jellegű együttélés objektív kiegyenlítő szükségszerűségéből is fakad. 12. A recens továbbélő hiedelmek (pl. lucanaptár) a különböző nemzetiségeknél található, e hiedelmekben hivő egyedek ösztönző hatására aktívak, terjedésüket ugyancsak a közös munka, a közös falusi élet, a társas érintkezés teszi lehetővé. A szorosabb együttélés hatása - az összeházasodáson túl - főként két vonatkozásban érvényesül különösen: a betegség és az időjárás terén. Azaz: amikor e kettő bajainak, szeszélyeinek, kegyetlenségének elhárítását, népi gyakorlati módjait keresik. Nem véletlen, hogy a karácsonyestén tört dióhéjból főzött teának nemcsak a szlovákok, hanem a többi nemzetiség is gyógyhatást kölcsönöz. Az időjárási jóslatok jellemző példája a Katalin-napi pranosztika, melynél egyszerre ragadható meg az átvétel, a kölcsönhatás és mind a négy nemzetiség által azonos módon való alkalmazás, a benne való hivés nyomán kialakult integrálódás, az azonosulás szintje és a továbbélés mozzanata is. 329