Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Kölcsönhatások az eleki szlovákok karácsonyi kalendáris szokásaiban és hidelmeiben

gukat, már jó korán reggel az ucán elsőként arramenő fiút behívják, hogy ily módon nyújtson védelmet a váratlan női látogató praktikája ellen, vagy pedig egyszerűen bezárják az utcaajtót. Az utóbbi azonban nem hoz megnyugtató megoldást, mert kizárják azokat is, akik mindennapos kapcsolatban vannak velük: a postást, a szomszédot stb. S azok ráadásul kiadhatják a háziakat, ill. azt, hogy babonás szemléletűek, amit pedig már szégyellnek a nyilvánosság előtt. 7. A gazdasági érdek teljesítése ugyancsak nagy erőt képviselt a kopás folyamatában, mert rendszeresen kezdte ki az egyes tilalmakat (pl. Luca napján a tej és a tojás házból való elvitelének tiltása stb.). Ha állandó vevőjük volt, ez alkalommal a tejre és a tojásra feloldották a tilalmat. Ez pedig egyik fokozata a kopásnak. 8. A közösségi megnyilvánulást kívánó szokások szenvedték meg legjobban az új lakóhelyre való költözést, közülük csak azok maradtak meg, amelyek szűk családi körben bonyolíthatók le, ezek között említhetők a szorosan vett karácsonyi rítusok, így maradtak fenn a disznótor egyes szokáselemei is. 9. Az elhagyott anyahelységekben egykor meglévő hiedelem- és szokásgyakorlat variabilitását is megőrizték az Eleken élő szlovákok. Körükben az általuk ismert vagy gyakorolt hiedelmek azonosságát, ill. eltérését nem lehet azon az alapon megállapítani, hogy melyik szlovák településről érkeztek ide. Hiszen a Békés megyei szlovák lakta helységekbe a XVIII. és a XIX. században szinte minden délre húzódó szlovák etnikai csoportból jutott, akik részben az új városi vagy falusi közösségben alávetették magukat az új közösség által formált szokásoknak; részben pedig főként az egyes családokon belül, a családi és a magánéletben gyakorolt rítusokat, hiedelmeket - noha az évszázados távolélés és az új lakóhely következtében ezek többé-kevésbé megváltoztak - az eredetinek megfelelően őrizték meg, és számos esetben így is konzerválták. Például a karácsonyi vacsora étrendjének belső strukturális eltéréseit is több okkal magyarázhatjuk: a) részben vallási különbséggel, bár ez kismérvű, mert Elekre zömeben evangélikusok költöztek (de a katolikusok sem őrizték meg katolikus jellegű hagyományaikat - kivéve a szigorúan előírt egyházi normák alá esőket -, mert keverten éltek a túlsúlyban lévő evangélikusokkal), b) részint azzal, hogy az integrálódást az egyes településeken belül a közel három évszázados együttélés sem valósította meg, s mint láttuk, az eleki szlovákoknál ez hangsúlyozottabban domborodott ki, c) részben azzal, ahogyan az ünnepi vacsora étrendje és struktúrája e században alakult és formálódott: a kisel' helyébe lépő töltött káposzta (sdrma) stb., d) részint bizonyos társadalmi, gazdasági vagy túlzott hagyományőrzésből fakadó okokkal: egyes rétegeknél egytálételes vacsoraként konzerválódott (pl. Tótkomlóson: csak mákostészta), ennek megfelel az, hogy szilveszterkor csak rétest vacsoráznak. 10. Az eleki szlovákok az ismert vagy gyakorolt rítusok, hiedelmek egy részét lényegében azon a szinten őrizték meg - miként a bevezetőben írtuk -, amilyen állapotban 1946-ban az anyahelységben voltak. Ezért lehetett körükben olyan hiedelemelemeket is gyűjteni, amelyekre az egykori anyahelységbeliek ma már nem emlékeznek. S hogy egyúttal számos elem is hiányzik az itteni szlovákok ismeretéből, azzal is magyarázható, hogy igen kis létszámú nemzetiségi, etnikai szórványcsoportról van szó, s lehetséges, hogy nem is a hiedelmeket legjobban ismerő, gyakorló egyének költöztek ide. 11. Eleken is érvényesül az együttélés kiegyenlítődési törvényszerűsége, hiszen az itt élő nemzetiségek azonos körülmények között élnek, azonos társadalmi, gazdasági, foglalkozásbeli, műveltségbeli szinten állnak. így maradhattak fenn azonos vagy hasonló rítusok, hiedelmek: pl. az ó- és az újévi hiedelmek, a férfi elsőnek érkezése a Luca és az újév napján, a kémény328