Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Kölcsönhatások az eleki szlovákok karácsonyi kalendáris szokásaiban és hidelmeiben
költözött szlovákok jó része gyermekkorában rendszeresen részt vett András-napi disznótoron, ha a családban vagy a szomszédságban András volt. Hasonló szokást őriztek meg a jugoszláviai szlovákok is. 2 0 A környező magyarok is leginkább András napján kezdték vágni a hízókat, de ők is alkalmazkodtak a házigazda nevéhez. Egy Gyuláról Elekre költözött magyar adatközlő szülei mindig Károly napján vágtak, mert édesapjának ez volt a neve. A szlovákok és a magyarok, ha nem is kötötték a disznóvágást valamelyik jeles naphoz, arra ügyeltek azonban, hogy karácsonykor legyen disznóhús, s legalább egy hízót a nagy ünnep előtt levágtak. A mikulásajándékozás mai Miklós napi szokását az adatközlők egy része, hasonlóan a környék más helységbeli magyar és szlovák adatközlőihez Horthy Miklós népszerűsítéséhez kapcsolja. 2 1 A szokás szélesebb körű elterjedéséhez valóban hozzájárulhatott az egykori hivatalos propaganda is, dc a szokás első világháború előtti gyakorlatát igen sok idős adatközlő is tanúsítja. Az eleki szlovákok gyermekkorukban kétféle ajándékozási mód szerint kaptak mikulásajándékot: vagy felöltözött és a gyerekeket ijesztő mikulás-alaktól, vagy pedig csak reggel találták meg az ajándékokat, amelyeket a szülők helyeztek el az ablakokba kirakott és a gyerekek által kitisztított cipőkbe. Az alakos mikulás egyre inkább háttérbe szorult, s általánossá az ablakba tett cipőkbe való ajándékrakás vált. Az ajándékozásnak ez utóbbi módja az eleki magyaroknál és németeknél is gyakorlatban volt. Valamennyi szlovák adatközlő hangsúlyozta a mai mikulásajándék és a régi közti különbséget a bőség és a választék tekintetében. A két világháború között elsősorban házi előállítású vagy a háznál található csemege (dió, alma, aszaltszilva, aszaltmeggy), ill. tréfás ajándékok (fokhagyma, vöröshagyma, burgonya) alkotta a mikuláscsomagot. A szaloncukrot és a piros mikulásokat csak a második világháború előtt kezdték vásárolni. Napjainkban Eleken is részint sokféle mikulásalakot, csizmát vagy egyéb, erre az alkalomra összeállított aranyozott virgácsos csokoládés csomagot, részben pénzt ajándékoznak a gyerekeknek. A cipő ablakba tevése elmaradt, az ajándékokat leginkább reggel találják meg a gyerekek az asztalon, az éjjeliszekrényen. Ezeket az ajándékokat teszik ki aztán az ablakba. Az ablakba tevés új funkciót kapott: az ismerősök, az utcán járók számára büszkén és hivalkodón mutatja, hogy milyen gazdag mikulás volt a háznál, hogy a szülők nem sajnálták rá a pénzt. Általánossá vált az is, hogy a nagyszülők, a rokonok közvetlenül adják oda a gyerekeknek a mikuláscsomagot, amelyben a legnagyobb értéket a pénz jelenti. Már elég homályosan él az eleki szlovákok körében a megszemélyesített Lucával kapcsolatos ismeret. Petrina Pálrté szerint őt kislánykorában ijesztgették Lucával, aki az adatközlő édesanyja szerint olyan, hegy megveri a gyerekeket. Egyúttal a boszorkányhoz hasonlította. Az adatközlő nem emlékezett az alakjára, azt sem tudta, hogy milyen hasonmást vett fel. Egy másik adatközlő szerint a felöltözött férfiak és nők Luca előestéjén jártak, s kísértettek. Az egyik ilyen fehérlepedős asszony megrontotta a szomszédasszonyának a tehenét. Erre az leterített a küszöbre egy fehér lepedőt, és baltával meghasogatta. Másnap reggel várta, beteg lesz-e a szomszédja. Csakhamar jött a híre, hogy a szomszédasszony beteg, kékrezöldre van verve. Ez a hiedclemmonda-töredék szintén azt tanúsítja, hogy az itteni szlovákok a megszemélyesített Lucában boszorkányt láttak. Emberfeletti tulajdonságokkal rendelkezett a felső-garami szlovákok körében is, azokat büntette, akik fontak. 2 2 Ugyanúgy büntette meg a szerémségi szlovákok néphitében is azt, aki font. 2 3 Itt fokhagymával védekeztek ellene. A gyerekek nemcsak az ajtókra, hanem a lábukra is keresztet vetettek vele, nehogy megnyomja őket a Luca. A Békés-Csanád megyei szlovákok ugyancsak Luca napján véde317
