Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Kölcsönhatások az eleki szlovákok karácsonyi kalendáris szokásaiban és hidelmeiben

amit KATONA Imre az észak-bánáti magyar népszokások kapcsán fogalmazott meg: a népszokások, a hiedelmek Eleken is a kopás, a keveredés, a továbbélés minden jellemző fázisát és a nemzetiségi kölcsönhatásokat egyaránt magukba foglalják. 9 II. A tél kezdetét, egyúttal az előző év befejezését egy foglalkozási ágban, a pásztorkodásban Márton napja jelentette. Az eleki szlovákok közül már kevesen emlékeznek a pásztorév be­fejezésére. Az egyik adatközlő ifjúkorában gulyás volt Békéscsabán. 0 mondta cl, hogy két világháború között e napon mentek ki utoljára a tehenek: Na Martina: to je ostatnl den. Potom uz nesli.' 0 Ugyancsak elhaló hiedelemismeretnek tekinthetjük a korábban köztudott szólást: Pride Martin na bielon koni. (Fehér lovon jön meg Márton.) Ha a havazás valóban bekövetkezett, kemény telet vártak. Ez azonban az Alföldnek ezen a táján igen ritka jelenség, ezért fogal­mazták át a pranosztikát az orosházi magyarok: Márton néha jár fehér lovon. 1 1 Márton napját - noha erre közvetlen utalást nem találunk az itteni szlovákok ismeretében - a kará­csonyi szokáskör kezdőnapjának is tekinthetjük, hiszen nemcsak egyfajta évlezárást jelent, egyúttal a következő nagyobb időszakra, a télre is mutat. Egykori előkelőbb helyére NAGY József adata is utal. Szerinte Márton és Katalin napján az ősszel bevégzett munka tiszteletére mulatozást és búcsút rendeztek az Árva megyei szlovákok. 1 2 A karácsonyi ünnepkör igazi kezdőpontja Katalin. A hajdúsági magyaroknál például e napon ér véget a szilaj pásztorkodás, s Erzsébettel együtt havat hozó napnak tisztelték. 13 Az eleki szlovákok csak a karácsony időjárására utaló jóslást ismerik: Ak bude na Katarine lad, tak na Kracún bilde blato, ac bude na Katarine blato, tak na Kracún bilde l'ad. 1 4 (Ha Katalinkor jég lesz, karácsonykor sár, ha Katalinkor sár lesz, karácsonykor jég lesz.) Ez a változat a magyarsággal való együttélés hatásáról is árulkodik, ugyanis napjainkban, a magyarok kö­rében élő közismert pranosztikát (Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, ha a Katalin lo­csog, a karácsony kopog) 1 5 az eleki szlovákok szó szerint ugyanezzel a szöveggel ismerik magyarul és szlovákul. Az eleki románok körében hasonló tartalommal él: Daca-i Catita tare, craciunu a fi sclab, daca Catita-i sclaba, atunce craciunu a fi tare - da frig. 1 6 (Ha Katica erős, a karácsony gyenge, ha Katica gyenge, a karácsony erős - hideg lesz.) Az itteni románok ugyancsak ugyanúgy ismerik a magyar variánsokat, mint a szlovákok. A román adatközlő egyszerre mondta el a román, ill. a magyar nyelvű változatot. Az András napi szerelmi praktikák teljesen elhalványodtak az eleki szlovákok körében. A Békés megyei szlovákok közül legtovább Tótkomlóson éltek, MANGA János és DIÓ­SZEGI Vilmos az ötvenes években itt még tudott gyűjteni e naphoz kapcsolódó hiedel­meket. 1 7 Az eleki szlovák asszonyok csak az András-napi ólomöntésről tudnak, ezt is az itteni magyaroktól hallották. Az eleki szlovák klubba járó Kelet-Szlovákiából idetelepedett ma­gyar asszony, Mikulás Mihályné azt is elmondotta, hogy ők a szülőhelyükön lánykorukban minden olyan házhoz elmentek, ahol András nevű ember lakott, s az ablakba kukoricát, búzát dobáltak, hogy olyan bő termés legyen, amely a magtárakban az ablakokig ér. Ezt a szokást a negyvenes évek végén az északkelet-magyarországi szlovákok is gyakorolták. 18 Az András-napi ólomöntést vidékünkön a tótkomlósi szlovákok őrizték meg. 1 9 András napja a téli időszak kedves népszokásának, a disznóölésnek kezdetét is jelenti. A disznótorokat az egész tél folyamán, általában a gazda vagy a gazdaasszony névnapjához kötötték, ezért előfordult, hogy már Katalinkor vagy Márton napján is vágtak. Az Elekre 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom