Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Kölcsönhatások az eleki szlovákok karácsonyi kalendáris szokásaiban és hidelmeiben

amit KATONA Imre az észak-bánáti magyar népszokások kapcsán fogalmazott meg: a népszokások, a hiedelmek Eleken is a kopás, a keveredés, a továbbélés minden jellemző fázisát és a nemzetiségi kölcsönhatásokat egyaránt magukba foglalják.

9 II. A tél kezdetét, egyúttal az előző év befejezését egy foglalkozási ágban, a pásztorkodásban Márton napja jelentette. Az eleki szlovákok közül már kevesen emlékeznek a pásztorév befejezésére. Az egyik adatközlő ifjúkorában gulyás volt Békéscsabán. 0 mondta cl, hogy két világháború között e napon mentek ki utoljára a tehenek: Na Martina: to je ostatnl den. Potom uz nesli.'

0 Ugyancsak elhaló hiedelemismeretnek tekinthetjük a korábban köztudott szólást: Pride Martin na bielon koni. (Fehér lovon jön meg Márton.) Ha a havazás valóban bekövetkezett, kemény telet vártak. Ez azonban az Alföldnek ezen a táján igen ritka jelenség, ezért fogalmazták át a pranosztikát az orosházi magyarok: Márton néha jár fehér lovon.

1

1 Márton napját - noha erre közvetlen utalást nem találunk az itteni szlovákok ismeretében - a karácsonyi szokáskör kezdőnapjának is tekinthetjük, hiszen nemcsak egyfajta évlezárást jelent, egyúttal a következő nagyobb időszakra, a télre is mutat. Egykori előkelőbb helyére NAGY József adata is utal. Szerinte Márton és Katalin napján az ősszel bevégzett munka tiszteletére mulatozást és búcsút rendeztek az Árva megyei szlovákok.

1

2 A karácsonyi ünnepkör igazi kezdőpontja Katalin. A hajdúsági magyaroknál például e napon ér véget a szilaj pásztorkodás, s Erzsébettel együtt havat hozó napnak tisztelték.

13 Az eleki szlovákok csak a karácsony időjárására utaló jóslást ismerik: Ak bude na Katarine lad, tak na Kracún bilde blato, ac bude na Katarine blato, tak na Kracún bilde l'ad.

1

4 (Ha Katalinkor jég lesz, karácsonykor sár, ha Katalinkor sár lesz, karácsonykor jég lesz.) Ez a változat a magyarsággal való együttélés hatásáról is árulkodik, ugyanis napjainkban, a magyarok körében élő közismert pranosztikát (Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, ha a Katalin locsog, a karácsony kopog)

1

5 az eleki szlovákok szó szerint ugyanezzel a szöveggel ismerik magyarul és szlovákul. Az eleki románok körében hasonló tartalommal él: Daca-i Catita tare, craciunu a fi sclab, daca Catita-i sclaba, atunce craciunu a fi tare - da frig.

1

6 (Ha Katica erős, a karácsony gyenge, ha Katica gyenge, a karácsony erős - hideg lesz.) Az itteni románok ugyancsak ugyanúgy ismerik a magyar variánsokat, mint a szlovákok. A román adatközlő egyszerre mondta el a román, ill. a magyar nyelvű változatot. Az András napi szerelmi praktikák teljesen elhalványodtak az eleki szlovákok körében. A Békés megyei szlovákok közül legtovább Tótkomlóson éltek, MANGA János és DIÓSZEGI Vilmos az ötvenes években itt még tudott gyűjteni e naphoz kapcsolódó hiedelmeket.

1

7 Az eleki szlovák asszonyok csak az András-napi ólomöntésről tudnak, ezt is az itteni magyaroktól hallották. Az eleki szlovák klubba járó Kelet-Szlovákiából idetelepedett magyar asszony, Mikulás Mihályné azt is elmondotta, hogy ők a szülőhelyükön lánykorukban minden olyan házhoz elmentek, ahol András nevű ember lakott, s az ablakba kukoricát, búzát dobáltak, hogy olyan bő termés legyen, amely a magtárakban az ablakokig ér. Ezt a szokást a negyvenes évek végén az északkelet-magyarországi szlovákok is gyakorolták.

18 Az András-napi ólomöntést vidékünkön a tótkomlósi szlovákok őrizték meg.

1

9 András napja a téli időszak kedves népszokásának, a disznóölésnek kezdetét is jelenti. A disznótorokat az egész tél folyamán, általában a gazda vagy a gazdaasszony névnapjához kötötték, ezért előfordult, hogy már Katalinkor vagy Márton napján is vágtak. Az Elekre 316