Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos Levente: A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948)

A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948) SIPOS levente A felszabadulás széles tömegek előtt nyitotta meg a társadalmi-politikai küzdelmekbe való bekapcsolódás lehetőségét. A népi demokratikus forradalom éveinek egyik jellegzetessége, hogy ez az aktivizálódás jórészt pártkeretekbe tömörülés útján valósult meg. A hatalomért folyó harc koalíciós viszonyok között zajlott, s a pártok erőviszonyai meghatározó jelentőségűek voltak a hatalmi pozíciók megszerzését illetően. A szakirodalom részletekbemenően feltárta, hogy milyen erőfeszítéseket tettek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok a demokratikus, független Magyarország felépítéséért. Megvilágította összefogásuk, együttműködésük, illetve rivalizálásuk, egymással vívott harcaik sok-sok tényét „felső" szinten - a nemzetgyűlésben, a kormányban, a pártok egészének, országos vezetőinek szintjén - és „alsó" szinten - a helyi hatalmi szervek, a helyi pártszervezetek körében. Míg a központi hatalom szférájában ma már elég pontosan kirajzolódnak az erővonalak, helyileg elmosódottabb a kép, a feltárt részletek még nem nyújtanak teljes áttekintést. Ami Békés megyét illeti, viszonylag kedvező a helyzet, a színvonalas helytörténetírás 1944-1948 történetének sok kérdését időtállóan feldolgozta, de azért itt is van még teendő. Cikkemben sajátos szempontból, a nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele alapján igyekszem adalékot szolgáltatni a politikai erőviszonyok alakulásához, a haladás és a reakció küzdelméhez. Az önkormányzati testületek, mint az államhatalom helyi szervei és a közigazgatási szerveknek ugyan nem tekinthető, de a közigazgatáshoz is sok szállal kapcsolódó nemzeti bizottságok, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi politikai szervei különösen alkalmasak az ilyen vizsgálódásra, mert az öt demokratikus párt és hatodikként a szakszervezetek kiküldöttei alkották őket, s hogy egyáltalán mely pártok léteztek egy helységben és melyik milyen arányban küldte be tagjait, az jelentős részben a helyi politikai fejlődés, a politikai erőviszonyok függvénye volt. Minthogy Békés megyében a nemzeti bizottságok és a közreműködésükkel újjáalakított önkormányzati testületek létrejötte előtt olyan helyi népi hatalmi szervek épültek ki, amelyek elődszervciknek tekinthetők, s amelyek igen nagy befolyást gyakoroltak a megye egész fejlődésérc, a népi demokratikus forradalom kibontakozására, ezért nem lehet eltekinteni ezek összetételének vázlatos vizsgálatától sem. A rendkívül változatos, sokszínű formában, forradalmi módon létrejövő helyi hatalmi és igazgatási szervek megszervezésének folyamatát számos tényező befolyásolta az élet megindításának sürgető követelményétől, a Vörös Hadsereg álláspontjától az igazgatási formák megszokottságának hatásán át a Tanácsköztársaságig visszamenő forradalmi munkásmozgalmi hagyományokig, a munkásmozgalom erejéig, a néptömegek tenniakarásáig, gyorsan kibontakozó forradalmi kezdeményezőkészségéig. E tényezőkkel e helyütt nem szükséges 23