Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos Levente: A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948)
külön foglalkozni 1, témánk szempontjából elegendő röviden kitérni a pártkeretek kialakulására. Az erős forradalmi hagyományok következményeként Békés megyében nagyon gyorsan megszerveződött a kommunista párt. A 31 helységből 15-ben már 1944 októberében megalakult a pártszervezet, a többi község nagy részében is létrejött december elejéig és csupán öt faluban hívták életre 1945 elején az MKP szervezetét. S ehhez még azt is hozzá kell számítani, hogy a kommunisták több-kevesebb idővel már a pártszervezet formai megalakítása előtt, a helységek többségében a felszabadulást közvetlenül követő első napokban bekapcsolódtak a közéletbe, tehát nem a szervezet létrehozásának időpontja jelentette a kommunisták aktivitásának a kezdetét. (Igaz, ez a megállapítás bizonyos mértékig kiterjeszthető a kisgazdapártiakra és a szociáldemokratákra is.) Az a jelenség, hogy a felszabadulás előtt a Szociáldemokrata Párt balszárnyán helyet foglalók zöme a megyében T944 őszén a kommunista párt felé orientálódott, továbbá a központi szociáldemokrata irányítás hiánya és egyéb okok lassították a nagy hagyományokkal rendelkező itteni szociáldemokrata szervezkedés reorganizálását. A politikai helyzet tisztázódása, a koalíciós perspektíva, az a tény, hogy a Központi Vezetőségtől kapott útmutatás alapján a kommunista vezetők támogatni kezdték az SZDP helyi szervezeteinek életrehívását, végül is ahhoz vezetett, hogy 1944 december elejére már a helységek negyedrészében megalakult az SZDP. A nemzetgyűlési választások és a nemzeti bizottságok létrehozása meggyorsította ezt a folyamatot, s 1944 december végére a helységeknek majdnem a felében kialakultak a szervezeti keretek, 1945 januárjában újabb nyolc községben történt meg a pártszervezet megalakulása és február után már csak három helyen hozták létre még 1945 folyamán a szervezetet. (Bucsán és Gyulaváriban erre 1946-ban került sor és ezzel teljessé vált a párt szervezettsége a megyében.) Az SZDP-nél gyorsabban, de az MKP-nál szintén lassabban állt talpra a Független Kisgazdapárt Békés megyében. A pártalakítás szempontjából kedvezővé váló politikai viszonyok, a kisgazdapárti vezetők politikai tapasztaltsága, az a tény, hogy a helységek többségében már az 1930-as években kialakultak a szervezeti keretek, továbbá az, hogy az alispán és több más közigazgatási vezető aktív segítséget nyújtott az FKP újjászervezéséhez, meggyorsította a párt kiépülését a kezdeti bizonytalanság után. Még B. Szabó Istvánnak a pártélet megindítására felszólító 1944. november 18—i körlevelének kézhezvétele előtt hat helységben újjáalakult az FKP, s ezt követően, két hónapon belül lényegében az egész megyében kiépült a kisgazda szervezetek hálózata. (Egyedül Bucsán tolódott ki az időpont 1945 szeptemberére és Gyulavári volt az egyetlen község, ahol egyáltalán nem tudott gyökeret ereszteni az FKP.) A többi felszabadult területhez hasonlóan Békés megyében is hátrányos helyzetből indult útjára a Nemzeti Parasztpárt. A hagyományok szinte teljes hiányában, megyei irányító központ nélkül, káderhiány s egyéb nehézségek miatt a pártszervezetek megalakulása 1945-re tolódott Orosháza és Füzesgyarmat kivételével. Létrehozásuk jelentős részben összefüggött a nemzeti bizottságok életrehívásával és a képviselőtestületek újjászervezésével. Március közepére nyolc község kivételével mindenütt a politikai élet porondjára lépett a párt. (A fennmaradók közül hat helységben sikerült megalakítani még 1945 első felében, végül a nemzetiségi problémákkal terhes Mezőberényben 1947 októberében, Tótkomlóson 1948 áprilisában történt meg a pártalakítás.) A Polgári Demokrata Pártot elődpártok hiányában teljesen új pártként kellett megszervezni, s ezt társadalmi bázisának kis súlya, káderhiánya, késői, országosan nehézkes indu24
