Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Jókai és a kígyósi "magyar nábob" életregénye

Nabob című vígoperájának előadásáról.

2

3 Jókai főmunkatársa volt ennek a folyóiratnak, amely ekkoriban gróf Andrássy Manó kelet-indiai utazásáról közölt beszámolót. Bár ebben a legfőbb fejedelmet nazim ncven emlegetik, e regényes leírás is hozzájárulhatott a mérhetetlen gazdagságot kifejező cím kialakításához.

2

4 Az emlékezés is azt mutatja, hogy főúri körökben nem volt ismeretlen a nábob elnevezés. Jókai hallhatott-olvashatott az indiai nábobokat jellemző nemes passziókról is, amelyek közt nem a nép boldogítására, hanem a hatalmas vagyon ésszerű felhasználására való törekvés volt az egyik jellemző vonás.

2

5 Az újkígyósi plébános öregkorában is jól emlékezett arra, hogy Scherz Krisztina törvénytelen születésű gyerek volt. Ezt az anyakönyvbe azért jegyezték be, mert Müller Katalinnak férje volt ugyan Scherz József, de egy évvel előbb halt meg, mint Krisztina született. Scherz Józsefné a Nábob kulcsárnője volt, kisleányát becsülettel fölnevelte, Krisztina gyönyörű hajadonná nőtt. Megtetszett a Nábobnak és erősen kurizálni kezdett neki. Az alkalom megvolt hozzá, mert anyja igyekezett a belső szolgálatokra megtanítani leányát, hogy idővel utóda lehessen a kastélyban. Amikor Scherz Józsefné megtudta, hogy a Nábob Krisztina körül legyeskedik, leányával együtt felmondott. Nyíltan megmondta a Nábobnak, miért akar elmenni. A Nábob ekkor díszmagyarba öltözött és hivatalosan kérte meg tőle leánya kezét.

2

6 Ez a házasság aztán sokkal több szóbeszédre adott okot, mint Scherz Krisztina titokzatos születése. 1847-ben, amikor a házasság történt, Scherz Krisztina 22, Wenckheim József Antal pedig 67 éves volt. Egy és fél év múlva megszületett az örökösnő, a kis Krisztina aki a keresztségben a gróf mindhárom feleségének a nevét megkapta. A felkutatott szóhagyományok szerint a kisleány három és fél éves volt, amikor apja, a Nábob meghalt. Nem sokkal előtte egy vasárnap délután minden uradalmi cselédnek a templomtérre kellett mennie. A tér közepére egy köcsögöt tettek egy asztalra. A köcsög tele volt aranypénzzel. Wenckheim József Antal a kis Krisztinkát a köcsög mellé tette és minden cselédjének egy aranyat adott. Amikor a jelenlevők megkapták tőle az ajándékot, Wenckheim maga állt az asztalra és jó hangosan így szólt: „Most megmondom, miért kaptátok az aranypénzt. Azért adtam ezt néktek jó szívvel, hogy tanúk legyetek arra az esetre, ha valaki ezt a kisleányt halálom után vagyonában bántani akarná. Itt mondom előttetek, az isten szabad ege alatt, hogy ez a kisleány az én törvényes gyermekem. Gondoskodni fog rólatok, de ti is vigyázzatok reá, mert ha nektek rossz sorotok lesz, nem ő lesz az oka, hanem az, aki kitúrja őt!" Nem is háborította senki a kisleányt a Nábob halála után a nagy vagyonban. Eimek ugyan nem az ünnepélyes eskütétel volt az oka, hanem az, hogy a Nábob halála előtt ünnepélyesen tett végrendeletében gyámszéket nevezett ki vagyona kezelésére. Az egyik gyám ifjú Scherz József volt, az apa első házasságából származott fia. Krisztina nevelője Göndöcs Benedek újkígyósi segédlelkész lett, Göndöcs 1824-ben született, a gróf halálakor 28 éves fiatalember volt, csak 1863-ban lett Újkígyós plébánosa. Göndöcs tudott úriasan viselkedni és gondosan nevelni: gyámleányát fennkölt lelkű magyar honleánnyá nevelte, ki menyegzőjekor, 1872-ben birtokai jövedelmének jelentős részét közcélokra fordította. Göndöcs „pap bácsi" a kis Krisztinkát mindenre megtanította, ami tőle telt. Mint gardedám még bálokra is eljárt vele.

2

7 Nemcsak különös házasságai, hanem megfontolt gazdasági törekvései révén is említésre méltó ember volt a Jókai által halhatatlanná tett Wenckheim József Antal. A grófi címet apja, Wenckheim József tábornok szerezte 1802-ben. Vitéz katona volt: már 1776-ban osztrák bárói rangot kapott, ezt 1781-ben magyar bárói címmel cserélte fel. Feleségül vette báró Gruber Teréziág, a dúsgazdag báró Harruckern Johanna unokáját és így kétszeresen is az óriási Harruckern-vagyon örökösei közé került. Anyja Harruckern Mária-Cecília volt, apja Wenckheim József Ágoston. Az előnyös családi kapcsolatok következtében Wenckheim József Antal 70000 kat. hold magyarországi földterület birtokosa lett.

2

8 A krónikák szerint anyagi lehetőségei ellenére igen egyszerű, puritán életet élt. Fiatal korában néhány évig Arad megye jegyzője volt, s Aradon nemesi és polgári barátaiból zenekart szervezett. Aradi lány, nemes Klempay Regina lett a felesége,

2

9 aki 1816-ban az aradi polgári hadak zászlóanyai tisztét vállalta.

30 Felesége apja Klempay Márton Arad megyei alispán volt.

3

1 József Antal gróf rokonai, báró Wenckheim József és báró Orczy László egymást követték az aradi főispánságban.

3

2 Mindhárman bőkezűen támogatták a magyar irodalmat és színészetet, nagyszerű gazdák voltak, a reformokat nem ellenzeték.

33 Wenckheim József-Antal Aradról visszavonult békési birtokaira és teljesen a gazdálkodásnak szentelte 233