Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Jókai és a kígyósi "magyar nábob" életregénye
magát. 1816-ban alapította az újkígyósi dohányültetvényt: „jó kemény és zsíros dohány" termesztését ő honosította meg. A hasznavehetetlennek tartott 22000 holdat 3000 munkással telepítette be. Telepesei számára olyan előnyöket biztosított, hogy szívesen jöttek a sívó homok benépesítésére. 3 4 A majorságok széleit és közepet 1810-ben akácfákkal ültette be, rövid idő alatt az egykori sivatag hatalmas kertté változott. Wenckheim József Antal az alföldi fásítás és erdőtelepítés egyik úttörője volt. Gazdag juhászata, nemes sertéstenyészete, arabs ménese és fajtiszta gulyája csodájára jártak az ország minden részéből. Valóságos gazdasági tanítómestere volt az állatnemesítés terén minden tanácskérőnek. 35 Wenckheim József Antal messze megelőzte kora primitív gazdálkodásba fulladó nagybirtokainak tulajdonosait. Gőz-, szél- és vízimalmok építésével az ipart is bevezette mezőgazdasági nagyüzemeibe. 36 Nem jobbágyai, hanem telepesei és munkásai voltak, akik 1848-ban nem kaptak földet. A későbbiek során ez lett az alapja a Viharsarok agrárproletár mozgalmainak. Ez azonban már a későbbiekre tartozik. Wenckheim József Antal korát megelőzve, nemcsak jó gazda, nemcsak hatalmas nábob, hanem az akkori felfogás szerint demokrata is volt. Uradalmi tisztviselőivel naponta együtt étkezett, szívesen látta vendégül az utasokat asztalánál. Életrajzírói kiemelik, hogy minden esetben „rangján alul" nősült. Három felesége volt: nemes Klempay Regina, Feicht Anna és Scherz Krisztina. Az első kettő előkelő polgári (nem főúri) származású nő volt, a harmadik pedig egészen bizonytalan származású. Vagyona örököse utolsó feleségétől született, így mindenki joggal várta, hogy a nagyszámú Wenckhcim-rokonság igyekszik megtámadni őt a vagyon birtoklásában. Mégsem főurakat-rokonokat, hanem uradalmi főtiszteket, gazdasági reformjainak megvalósítóit nevezte ki leánya gyámjának. Keller József, Farkas József és ifjú Scherz József kiváló mezőgazdasági szakemberek voltak. 3 7 Mindegyiknek az öreg korában nősült mintagazda volt az ideálja, mint Jókainak is egyik előképe Kárpáthy Jánoshoz, a nemeslelkű magyar nábobhoz. A történeti eseményekhez, - nem az emlékezésekhez-tartozik, hogy Wenckheim Krisztina, a Nábob leánya 1872-ben házasságot kötött unokatestvérével, Wenckheim Frigyessel. Nem volt szükség pereskedésre: az óriási birtok a rokonságban maradt. 3 8 Az esketést június 18-án Göndöcs Benedek végezte a csodás ruhákba öltözött mátkapár és a hatalmas főúri vendégsereg előtt. Göndöcs az esküvőn az igazi hazaszeretetről beszélt, amely a Wenckheim családot minden körülmények között ehhez a földhöz kötötte. Az esküvő emlékére abból a pénzből, amit a gyámszék gazdálkodott meg, mintegy 150000 forintot közcélokra (megyei árvaház, írók segélyegylete, budapesti árvaház, vakok intézete, váci siketnémák, községi szegényház) adtak. A gyámoknak, nevelőknek és több alkalmazottnak jelentős összegű nyugdíjat biztosítottak. A koldusok között 1500 forintot osztottak szét, a nép részére két ökröt sütöttek meg. A Nábob leányának esküvője mesebeli pompával ment végbe. 3 9 Mindez annak igazolását kísérelte meg, hogy a nagy vagyon nemcsak egyéni célokat szolgál, hanem a közjavát is elősegíti. A korszellem megkívánta a teátrális rendezést. Göndöcs Benedek 1875-ben, az esküvő után Gyula város plébánosa lett, de jó kapcsolatait a Wenckheim családdal haláláig megtartotta. Göndöcsnek az uradalom kocsit-lovat tartott Gyulán. Ha kiöregedett a ló, kapott másikat, jobbat. Ha eltört a hintó, az uradalom csináltatta meg. 4 0 Göndöcs haláláig tartó befolyását aWenckheim családnál Gyula város felvirágoztatására használta fel. Méhészegyletet, múzeumot, népligetet létesített. Gyula városa 1881-ben és 1884-ben országgyűlési képviselőnek választotta. 4 1 Mikszáth Kálmán országgyűlési karcolataiban Göndöcsöt sokat emlegette gunyorosan. Emberi gyengeségeit szerető malíciával figurázta ki. 4 2 Wenckheim Frigyes és Krisztina példás családi életet élt: négy leányuk és három fiuk született. Wenckheim Frigyes jó gazda volt: a 26000 kat. h. földhöz még 14000 kat. h.-at szerzet. Tele volt népboldogító tervekkel, de elsősorban a gazdálkodás foglalkoztatta. A borossebesi (Arad megye) birtokon hegyi vasutat építtetett, mészégetőket létesített, márványbányát nyitott. Onnan jöttek a vörös márványoszlopok Dobozra, ahol templomot építtetett. Bécsi művészekkel terveztette a mintákat és a bányában román kőfaragó, Drásztyil Tódor és társai faragták ki. Leányát, Friedrikát unokatestvére, Wenckheim Dénes gróf vette feleségül, aki Dobozt tette meg uradalmi központtá és átszervezte a Wenckheim-örökösök birtokait. A gyulai uradalomnak csak egyes részei maradtak meg. 4 3 Wenckheim Krisztina nem volt olyan szép asszony, amilyennek a távollevők hitték. 1918-ban idősebb 234
