Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Szabó Ferenc: A vidéki folyóiratok, mint műhelyek

egybehangzó véleménye. Ez az egybecsengés nyilván sohasem lesz teljes - nincs is rá szükség, hogy teljes legyen ám bizonyos alapkérdésekben meg kell erősödnie. A vidéki tudományos és közművelődési folyóiratok közelebb jutottak ahhoz, hogy megtalálják a megfelelő arányt - a vonzáskörükbe tartozó alkotógárda képviseletével - a régóta feszítő és nap mint nap megismétlődő két feladat teljesítésében. Ez a szoros összefonódásban lévő két feladat: az ország érdeklődésének szóló közlemények és a jogosult regionális igényeket szolgáló írások biztosítása. Úgy tűnik, az utóbbiak teszik ki a publikációk túlnyomó többségét, s ez így van rendjén. Törekedni kell arra, hogy a „helyi" témájú cikkek problémafelvetése, eredményeik összegzése a tudomány, a kultúra legjobb hazai teljesítményeihez kapcsolódjék, azokhoz társítható legyen - azzal a táji ízzel, azokkal a sajátosságokkal, amelyeket egy-egy régió, megye, város képvisel. Ha reálisan megvizsgáljuk a helyzetet, nyilvánvaló, hogy egy-egy táj, kisebb-nagyobb szellemi műhely tudományosságának, egymásra épülő publikációinak is van szervesen kibontakozó fejlődésmenete. A lassú vagy gyorsabb felhalmozódás nyomán a befogadó olvasóközönség körében, s a vezetés szférájában igen lényeges szemléleti változásokat állapíthatunk meg. Ami korábban az igényfelkeltés céljait szolgálta, azt ma már természetesnek veszik, megkövetelik. A tudomány és a társadalomszemlélet újabb eredményeinek „honosítását", helyi és táji talajba ültetését számos vonatkozásban a most tárgyalt vidéki folyóiratok végzik el, amikor a saját területükhöz kapcsolódó kutatási beszámolókat közreadják. Tudjuk, hogy az ilyen honosítás nemegyszer táplálja a közéletet, a közérdekű helyi célkitűzések kiformálását is. A folyóiratok munkájának értékelése alkalmával szinte minden esetben egyoldalúságba esünk. A periodikákat kell is, lehet is egyenként és csak saját fejlődésük menetét alapul véve minősíteni, önálló műhelyekként. De ez a minősítés csak akkor lehet teljesebb és reálisabb, ha ismerjük az adott folyóiratot fenntartó régió, megye, város általában többcsatornás kiadványtevékenységét a maga egészében is. A többször említett - és elsődlegesen tartalmi lecsapódásában lényeges - „kiadási ökonómia" felmérése nélkül a vélemény csak részmegállapítás lehet. Nem törvényszerű, hogy ahol élénkebb a publikációs tevékenység, ott jobb a folyóirat. Tudjuk, nem ritka a szerzők és szerkesztők személyi egybeesése egy-egy megye különféle kiadványainál. A folyóiratnak minden esetben szervező-rendező erőt és igényt kell képviselnie a különféle kiadványok között, s nagyobbrészt reá vár az országos könyvtermés táji szemszögű értékelése is, s a szűkebb területen megjelent publikációk szakmai értékelése hasonlóképpen. A szükséges kritikai szellem ma még többnyire gyenge lábon áll, folyóirataink ebben a tekintetben inkább békés, mint harcias természetűek. A folyóiratok anyagának „forgalmazásában", a szellemi termés értékesítésének előmozdításában eléggé soha meg nem hálálható szerep jut a nagyobb időközt átfogó repertóriumokat összeállító könyvtárosoknak. A Baranyai Művelődés, a Vasi Szemle és a Békési Élet cikkeinek élővé tételében a megjelent repertóriumok sokat segítenek. A Századok, a Látóhatár, a Párttörténeti Közlemények cikkbibliográfiái rendszeresen kiterjednek a vidéki folyóiratokra, s hosszú idő óta feltárja őket a Magyar Folyóiratok Repertóriuma, amelynek 1957-ig visszanyúló címanyaga katalógusrendszerben kitűnően használható az Országos Széchényi Könyvtárban. A regionális folyóiratok népszerűsítésében fontos szerepet játszik a Könyvtáros c. szakfolyóirat igen színvonalas bemutató sorozata. Ide kapcsolható az a javaslatunk, hogyjó lenne rendszeressé tenni, legalább a saját „felségterületük" aspektusából szemlézzék egymást a vidéki folyóiratok. Nem kevés kapcsolódó cikk akad, bárki tanúsíthatja közülünk. De figyelemfelhívás nélkül csak nagyon szűk kör vesz róluk tudomást. Végezetül néhány szót a Békési Életről, annak törekvéseiről. A folyóirat alapjában véve azokat a célkitűzéseket szolgálja 111a is, amelyeket a fennállása tizedik évfordulóján tartott ülésszakon megfogalmaztunk. Profiljában az utóbbi években - leginkább 1975 óta követhető ez nyomon - bizonyos mértékű változások történtek: Cikkanyagunkban a mai élet kérdései szerepelnek a legtöbbször, s külön rovatot indítottunk a területfejlesztés sajátos megyei problémáinak folyamatos elemzésére. Történeti témájú tanulmányokat kisebb számban tudunk közölni, mint korábban. A 14. évfolyam betöltéséhez közeledve szerzőgárdánk kiszélesedett, szívesen írnak hasábjainkra megyei témákról országosan ismert kutatók is. Szerzőnevelési feladataink az indulás körüli esztendőkhöz mérten módosultak; a szerzőgárda bővülése, frissülése 111a is folytonos, de kisebb arányú, mint régebben. Ez természetes következ207