Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Szabó Ferenc: A vidéki folyóiratok, mint műhelyek

is tehát a társadalomtudományi gondolkodás fejlesztése hazánkban, s ez szorosan összefügg a hazai társadalomtudományok színvonalával és erkölcsi bátorságával. Másik kérdés: mennyire tagolt ma hazánk szellemi élete, és egyáltalán mennyire tagolható ? Kicsi ország vagyunk, nagy fővárossal, aránytalanul centralizálva. Az utóbbi években megindult egy egészségesjótékony gazdasági tagolódás, ipartelepítés, arányos terület- és településfejlesztés, és jó eredményei vannak. Ezzel nem jár együtt automatikusan a szellemi-kulturális élet egészségesebb és igazságosabb „terítése" az egész országban, bár sok minden történik ezen a területen is. Többek között azért van, lehet ennyi vidéki folyóirat ma Magyarországon, annyi, hogy már-már úgy érzi az ember, hogy a kevesebb talán több lenne. (Vekerdi László nem is tudta a legjobb szándékkal se áttekinteni az összes periodikát, csak közel felét.) A vidéki szemlék, folyóiratok színvonalának erősítésében talán segíthetnek a mostanában alakuló vidéki akadémiai bizottságok, s az ezekben rejlő szellemi erőt és lehetőséget is jobban ki kell használnunk a jövőben. Harmadik probléma: igaz és helyes, hogy a mi feladatunk a helyi célkitűzések jó, minél jobb szolgálata. De az is jó, jól esik, ha erről nem csak helyben vesznek tudomást, ha a mi tevékenységünk be tud épülni, be tud „tagolódni" az egyetemesebb hazai, nemzeti kultúrába, szellemi életbe. Ennek érdekében mi magunk azzal tehetjük a legtöbbet, ha igényesek vagyunk, s nem közlünk egyetlen olyan kéziratot sem, amelyet színvonala miatt utasítana el bármelyik pesti folyóirat. De azzal is tehetünk valamit, ha nem zárkózunk be mereven a megyei, regionális határok közé, hanem időnként, az alapvető kötelességünkről el nem feledkezve helyet adunk nem helyi érdekű, fogantatású közleménynek is, mert ezáltal is jelen vagyunk az ország egészének kultúrájában, tudományában. Befejezésül ismét Németh Lászlóra utalnék, aki szerint nálunk is van országos méretű provincializmus is, s az ilyen rendszerint a nagy metropolisokban terem meg. A kis ország metropolisaiban. Úgy kell magunkat tudomásul vennünk, ahogyan vagyunk, és amilyenek vagyunk, s másként kell területünket meghaladó érvényességre törekedni nemzetközi méretekben is, országosan is, regionálisan is, mint még mostanában is gyakran tesszük ezt. Regionális értelemben a fő feladatunk az, hogy adjuk vissza, nem igénybeli, eredménybeli engedmény árán minden állampolgárnak az egyenjogúsági érzését és tudatát, bárhol is lakik az országban. Es vegyük észre az értéket mindenütt, hiszen nem vagyunk olyan sokan, hogy a nyilvántartás gondot okozzon. De csak az értéket. Az emberi érték és minőség viszont nem településhez kötött, hanem munkához, teljesítményhez. Szabó Ferenc: VIDÉKI FOLYÓIRATOK, MINT MŰHELYEK Igaza van Vekerdi Lászlónak: nem könnyű általánosabb érvényű mérlegelésbe bocsátkozni a vidéki tudományos és közművelődési szemlék, az ilyen profilú anyagokat is rendszeresen közlő folyóiratok forgatása során. Regionális folyóiratkiadásunkat egy szépen díszlő arborétumhoz hasonlíthatjuk, amely évszázados mammutfenyőkkel és pár esztendős cserjékkel egyaránt büszkélkedhet is, meg szerénykedhet is. Az arborétum csak akkor teljes, akkor van jövője, ha ilyen vegetációval rendelkezik. Aligha beszélhetünk az itt képviselt periodikákról másként, mint a magyar vidék szellemi életének egyfajta értékelésével, visszatekintve az utóbbi két évtized fejlődésére. Ez a szellemi élet az ország tudományos és közművelődési eredményeinek és törekvéseinek a fővonalát követi, azt bizonyos mértékig - különösen a hagyományos kulturális gócokban - színezni is képes. A mindennapokat mindinkább a differenciáltság jellemzi, a folytonos mozgás következtében. A folyóiratok a maguk lehetőségei szerint ezt próbálják követni, akár a múltról, akár pedig a jelenről írnak. Ha a tíz-tizenöt évvel ezelőtti folyóiratszámokat a maiakkal összehasonlítjuk, a színvonal javulása jelentősnek mondható, s többek között a túl általános, túl messziről közelítő cikkek megfogyatkozásában és az önállóbb szemléletről tanúskodó, mélyebb vizsgálat alapján készült írások megszaporodásában mutatkozik meg. A szellemi élet kisebb-nagyobb bázisainak egymásra gyűrűző kisugárzása egymásra hatást is jelent, s van szerepe abban, hogy a színvonal mércéjének értelmezésében lassanként kiformálódik a szerkesztőségek jórészt 206