Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Karsai Ervin-Rostás-Farkas György: Békés megyei cigánydalok

Ilyenkor a dallam nyolcad egységeit tizenhatodokra bontja és szinkópálja. így a következő sorzáró ritmus jön létre: n j J j \m

y A szólóénekes által énekelt, pergetett dallamot a többiek szájbőgőzéssel kísérik, a hangsúlytalan nyolcadokat hangsúlyozva (esztam ritmus). Emellett a taps (negyed egységenként) és ujjakkal való pattogtatás is gyakori. Békés megyében az éneklés mellé ritmus kíséretként ujjak közé fogott kanalak összeütése, és dob helyett pl. vizeskanna ritmusos ütése használatos. Egy-két helyen a citera is előfordul. A hagyományos cigány népzenéhez hangszerek nem tartoznak. A cigányok a szövegsor készletet improvizáltan használják, gyakran logikai összefüggés nélkül, s a dal hosszúsága az énekes improvizáló kedvétől függ. Az egymás mellé kerülő sorok nem mindig rímelnek, s ez „európai" fülnek szokatlan. Békés megyében jellemző, hogy a táncdalok éneklése közben, mikor táncol is valaki, a hangulatot bekiabálással teszik színesebbé. pl. opre shéy, bári shéy, angla man shin tu shéy! (fel lány, nagy lány, előttem vágd magad) opre mo, shin tu mo! (fel cigány, vágd magad) A cigánydalok szövegében, eltérően a magyar népdaloktól, sok mai, a civilizált életre való utalás található. Mint pl. kávéház, forint, csekk, dollár, partizán stb. A dalok szövegei szókimondóak, ez a legjellemzőbb és általános a többi népek dalaihoz viszonyítva. Összegezve, hogy mi az eredeti a cigány népdalokban. 1. Improvizatív jelleg, mely szövegre, dallamra jellemző, melynek gyökerei Indiáig nyúlnak vissza. 2. Bizonyos előadási sajátosságok: a lassú dalok páros sorainak végződése, a lassú dalok kötetlen ritmusú előadásmódja, a táncdalok pergetése. A cigánydalok többsége lassú dal és táncdal. Található, bár számuk kevés, bölcsődal és gyermekdal is, ill. egyes ünnepekhez kötődő dal. A vándorlás folyamán e dalok jórésze elveszett. 3. Békés megyei cigány népdalok A Békés megyei cigányok dalai részben cigány, részben magyar, részben vegyes-cigány és magyarnyelvűek. Zömmel vegyes nyelvűek. A dalokat változó dallammal, szöveggel éneklik, s az énekes ha ismétel, már más szöveggel énekli a dalt. Ezekben a dalokban benne vannak a családdal történt események, a pillanatnyi érzések. Mivel a cigánynak a magyar nyelv idegen nyelv, dalaikba azért teszik bele a magyar szöveget, hogy így színesebb legyen. Ezért van az, hogy a hosszú dalokban egyes strófák magyarul is vannak. A dalok szövegének lejegyzésében a nemzetközi cigány ÁBC lett használva. Magyarral megegyező hangok: á, b, c, d, é, f, g, h, i, k, 1, m, n, ny, o, ó, p, r, t, ty, u, ú, v, z. Magyartól eltérő hangok: a (a és á közötti hang, mint a szlávban) ch (kiejtése cs) dy (kiejtése gy) e (e és é közötti hang) x (erős torokhang, erős h) y (kiejtése j) ly (kiejtése Íj, szláv lágy 1) kh, ph, th (hehezeu k, p, t) sh (kiejtése s, kissé lágyan) s (kiejtése sz) zh (kiejtése zs, kissé lágyan) A dalok osztályozása: lassú dalok 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 táncdalok 10, 11 balladák 12, 13, 14 106