Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Marik Dénes: A Kelet Népe négy gyulai száma
letesen megtárgyalták a Magyar Alföld két munkatársával a lap helyi szerkesztésével és adminisztrálásávaljáró fontosabb kérdéseket. Mi volt az anyagi alapja a Kelet Népe kiadásával járó költségeknek? - A folyóirat szerzői díjat nem fizetett. így csak a nyomdai előállítás és terjesztés költségeiről kellett gondoskodni. A Berettyóújfaluban megjelent számok költségét Barsi Dénes vállalta magára. A pénzt Barsi menyasszonya, Váry Rózsa kornádi tanítónő bocsátotta a szerkesztők rendelkezésére egy hálószobabútor megvásárlására hozományul kapott készpénzéből. Ebből a pénzből azonban csak a márciusi gyulai számra előlegül lefizetett nyomdai költség futotta. Az áprilisi szám költségét Muhoray Elemér budapesti segédszerkesztő Albrecht főherceg titkárságától kapta. A következő számok költségét már Szabó Pál fedezte írásaiból befolyt szerzői díjaiból. Ezenkívül az egyes számokban megjelent hirdetések havonta 30-40 pengő bevételt jelentettek. A gyulai kiadóhivatalba is befolyt előfizetési díjakból mintegy havi 15-20 pengő. Ez volt az anyagi fedezete annak, hogy Gyulán megjelenhetett a Kelet Népe II. évfolyamának második száma 1936. március elején. A szerkesztőség Új köntös - Új Kelet Népe címmel köszöntötte a korszerűbb formában megjelent Kelet Népe olvasóit a borító belső oldalán. A folyóirat célkitűzéseit a szerkesztők korábban már felvázolták az első évfolyam első számának beköszöntőjében. „Ennek a célnak útján eljutottunk odáig, hogy immár tömegekre tehető azoknak a száma, akik tudják, vallják és vállalják, hogy a mi igazságunk a történelmi magyar jövő valószínűségével azonos. Ez a rövid hónapok alatt tömeggé fejlődött tábor immár maga kívánja tőlünk, sőt szótlanul már puszta létével is követeli, hogy történelmi sorsszerűségében gyökerezett akaratunk szavát elvigyük oda is és hangossá tegyük ott is, ahol talán kezdetben nem figyeltek föl rá a külső köntös hiányossága miatt..." - írták Szabó Pál és Barsi Dénes. A szerkesztők további nem hangoztatott terve volt, hogy a népi írók táborából azoknak a közreműködését is megnyerjék, akik a folyóirat kezdetleges, vidékies kiállítású számaiban húzódoztak írásaikat közreadni. Az első gyulai szám tartalmából kiemelkedett Szabó Pál vezető elbeszélése: Nőnek a kövek címen, apa és fiú ellentétéről, a falusi nemzedékváltás problémáiról a harmincas évek közepén. Az egyetemet végzett parasztfiatal és a szélütött, öreg paraszt reménytelen helyzetének rajzához a témát a vésztői barát dr. Varga Zsigmond keserves sorsa szolgáltatta. Dobó István elbeszélésének környezete a budapesti külváros és munkáslakás volt. Balázs Árpád: Az algyői kompon című elbeszélése arról szólt, hogy a kompon összeverődött emberek, főleg kofaasszonyok között lévő állapotos parasztasszonynál megindult a szülési folyamat cs ezért a komp nem kötött ki a parton. Marik Dénesnek a magyar agrárszövetkezeti kérdésekről beszámoló írását közölte az első gyulai szám. Tóth Ervin, a debreceni tudományegyetem adjunktusa Gáborjáni Szabó Kálmán debreceni művész fametszeteiről írt, összehasonlítva azokat Buday György fametszeteivel. Sinka Istvántól A magyar tanító heroizmusáról címen közölt kis tanulmányt ez a szám „Az egyetemes tanítószövetség munkaterve" alapján. Oltványi Artinger Imre: Magyar művészet sorozatának negyedik folytatását Bcrény Róbert képeiről írta. Muhoray Elemér pedig A színház védelmében címen a színházművészet alaptulajdonságait elemezte. Igen változatos volt az első gyulai szám versanyaga. Elsőnek a felvidéki magyar költők: Palotai Boris, Győry Dezső, Vozári Dezső, Morvái Gyula és Darvas János verseit kell kiemelni. Sinka István Rontó asszonya, Sipos Károly Lány a kútnál, Molnár Zsigmond: Öreg béres halála című verse ihletője a magyar népköltészet. Erich Kästner: Ha mi győztünk volna, németek... című versét Faludy György fordította. A Figyelő rovatban Sinka István: Pásztorének kötetéről olvasható beszámoló. Sinka Istvánnak első verskötetét a szeghalmi Péter András Gimnázium adta ki. Az ismertetett második kötetet a felvidéki magyarság költségén a Kazinczy-Szövetkczct nyomtatta. Veres Péter: M. Solohov Csendes Donjáról és B. Traven Fehér rózsájáról írt könyvszemlét. Kemény Katalin Az erdélyi magyar irodalomról írt Jancsó Elemér könyvet, Barsi Dénes pedig Buday-Ortutay: Nyiri és rétközi parasztmesék címen a Szegedi Fiatalok Kollégiumának kiadásában megjelent gyűjteményét ismertette. A későbbi gyulai számokban Berczely A. Károly, Dallos Sándor, Erdélyi József, Féja Géza, Fodor József, Hidvégi János, Juhász Géza, Németh László, Sinka István, Veres Péter írásai mellett vajdasági 504
