Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Marik Dénes: A Kelet Népe négy gyulai száma

cs erdélyi magyar írók szerepelnek. Ekkor jelentkezik a folyóiratban elbeszélésével a dunántúli Tatay Sándor, akinek Kék hang című írása irodalmi feltűnést kelt. Oltványi Imre tovább folytatta Magyar művészet sorozatát, Muharay Elemér az eljövendő magyar népszínház programtervezetét dolgozta ki a folyóirat hasábjain, Marik Dénes agrárpolitikai és vallástörténeti írásai tettek változatossá a prózai írásokat. Jól szolgálta az irodalmi tájékoztatást a Figyelő rovat változatos könyvszemléivel. A magas színvonalú írásoknak és a céltudatos szerkesztésnek még sem volt meg a kellő hatása. A szerkesztők az irodalmi propaganda hatásosabb eszközeit kívánták igánybe venni, ezért a nagyobb alföldi városokban irodalmi estek szervezését tervezték. Az első irodalmi estet május 4-én Hódmezővásárhelyen rendezték meg. Galyasi Miklós hódmezővásárhelyi költőnek ez év tavaszán jelent meg a budapesti Egyetemi Nyomda szép kiállításában Kohán György grafikáival A nagy törvény mentében című verskötete. Galyasi kapcsolatot talált a Kelet Népe szerkesztőivel, vállalta az irodalmi est megrendezését, még a költségeket is magára vállalta. Galyasi tervét támogatta a Szegeden élő Berczcly A. Károly költő is, akinek már versei jelentek meg a folyóiratban. Az irodalmi esten Berczely Károly verseit olvasta fel, Szabó Pál, Barsi Dénes, Balázs Árpád, Dallos Sándor elbeszéléseikkel szerepeltek. Marik Dénes a népi írók mozgalmának eredetéről és eredményeiről tartott előadást. A prózai előadásokat Török Erzsébet előadásában Bartók és Kodály dalok színesítették. Az est a városháza dísztermében volt megtartva alig harminc főnyi közönség jelenlétében, akik között jelen volt Takács Ferenc, a város szociáldemokrata országgyűlési képviselője, a művésztelep néhány tagja és a város kevés haladó értelmisége. Éppen akkor került ki a nyomdából a Kelet Népe májusi száma, amiből szétosztottak néhány számot a közönség között. Előfizetőket azonban nem sikerült szerezni. Május 5-én tartotta meg még Hódmezővásárhelyen a szerkesztőbizottság ülését az utolsó gyulai szám előkészítésére. Elfogadták közlésre a vásárhelyi esten előadott kéziratokat. Az előfizetők száma egyébként sem szaporodott. A folyóiratból mintegy 300 középiskolai irodalomtanárnak küldtek mutatványszámokat néhány hónapon keresztül. Közülük ha 10-15 fizetett elő, míg havonta tíznél több példány azzal érkezett vissza a kiadóhivatalba, hogy címzett nem fogadta el. A példányonkénti eladás sem növekedett megfelelően. Nem volt senki, aki hirdetések szerzésével komolyan foglalkozott volna. Muhoray Elemér igyekezett anyagi alapot teremteni a folyóirat nyomdaköltségére, de sikertelenül. Muhoray május közepén Gyulán tárgyalt a nyomdatulajdonossal, aki azonban nem volt hajlandó a nyomdaszámlát meghitelezni. Nem volt fedezet a folyóirat megjelentetésére, ezért júliustól kezdve a Kelet Népe megjelentetése hónapokon át szünetelt. Szabó Pál a Kelet Népe első időszakáról több alkalommal közölt visszaemlékezéseket. Egyik jellemző írása folyóirata hőskoráról a Békési Élet 1967. évi második számában jelent meg. Ekkor ezeket írta: ,,...De mégiscsak Gyula az, amelyhez a legtöbb emlék köt. Legalább is most úgy érzem. A Kelet Népe első számait itt nyomtattuk egy nyomdában, itt formálódott ki a szerkesztés, jó pár fiatal értelmiségi ember, talán még csak főiskolások vagy kezdő építészek, jogászok lelkendezve segítettek. Közöttük Marik Dénes ügyvéd például. Ami azt jelentette, hogy ...hetenként egyszer-kétszer bebiciklizni Gyulára. Én Ugráról, Sinka István Vésztőről és Barsi Dénes Komádiból. Fergeteges hit és erő volt ezekben az összejövetelekben! Balázs Árpád, szintén gyulai fiatalember volt a minden irányban bicikliző, tehát összekötő. Persze nem mindig volt pénz a vendéglői kosztra, és megesett, hogy Árpád leoldotta a csomagtartóról a darab kenyeret, meg szalonnát. És aztán elő a bicskát. Együnk. És érdekes, hogy a szalonnát valamelyik hentestől ingyen kapta. (Nagy Józseftől, az Ellenzéki Várospolitikai Blokk tagjától. M. D.) Mivel íróknak kell. Az írót tehát még a hentes is tisztelte. Ilyen körülmények között sem készült még folyóirat Magyarországon. De tán egész Európában sem." 1937 januárjában jelent meg ismét a Kelet Népe. Ekkor a lap megjelentetésének anyagi fedezetéről Tatay Sándor gondoskodott. Muhoray Elemér társszerkesztő lett. Budapesti szerkesztőként pedig Tatay Sándort szerepeltették, a szerkesztőség helye Tatay Sándor Almásy téri, illetve Hunyadi utcai lakása volt. A Kelet Népét ebben az időben a radikális közéleti személyiség Tóth László kecskeméti nyomdájában állították elő. Már 1936 nyarán, a gyulai megjelenés időszakában tárgyalásokat kezdett Szabó Pál a Független 505