Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Zilahi Lajos: Az Anyanyelv Hete Békés megyében

Az Anyanyelv Hete Békés megyében ZILAHI LAJOS 1979-ben Békés megye adott helyet az Anyanyelv Hete országos rendezvényeinek, ezért az egyhetes színvonalas program elsősorban a Körösök vidékének eseménye lett. Az országban mindenütt megemlékeztek a nemzeti kultúrákat hordozó anyanyelvekről, az ünnepi megnyitó, a kétnapos tudományos tanácskozás, a 23 központi előadó (nyelvész, irodalomtörténész), az anyanyelvi fórum révén azonban társadalmi, kulturális és tudományos haszna főképp itt csapódott le. Április 22-én, vasárnap a napilapok vezércikkekben köszöntötték az anyanyelv ünnepét. Édesanyja, hazája, anyanyelve mindenkinek csak egy van - fontos eszközvolta mellett ez egyedíti az anyanyelvet. Az anyanyelv mindenkinél az az egyetlen tökéletes nyelv, amelynek segítségével legpontosabban feltárulnak előttünk a világ összefüggései, s amelyikkel saját gondolatainkat, érzéseinket is legjobban ki tudjuk fejezni. Ugyanez igaz a nemzetiségek anyanyelvére. Társadalmunk ezért ösztönzi és segíti a nemzetiségek nyelvhasználatát, anyanyelvük által őrzött kultúrájuk ápolását. Az egy hét erősítette megyénkben ezeket a gondolatokat, ismereteket és ösztönzést adott az anyanyelv szeretetéhez, műveléséhez. A megye több hónapon át készült az Anyanyelv Hetére. A megyei szervezet és a magyar nyelvi szakosztály 1979. évi munkatervében megkülönböztetett helyet kapott a hét programjának előkészítése, lebonyolítása és értékelése. Az előkészületekhez a TIT Békés megyei Szervezete jelentős támogatást kapott a megyei párt és tanácsi testületektől, valamint a leginkább érintett két város testületeitől (Békéscsaba, Orosháza). A feladatokból bőven jutott a városijárási és az üzemi szervezeteknek is. A 250 előadás elhelyezése, előadóinak biztosítása, az előadásokra és rendezvényekre való mozgósítás minden résztvevőnek nagy erőpróba volt. Az országos központ és a megyei apparátus jó munkakapcsolata révén a szervezés, a rendezvények előkészítése tervszerűen folyt. A különböző szinteken lecsapódott feladatok a megyei apparátust és a járási-városi elnökségeket az előkészítés egész ideje alatt egyaránt fegyelmezett munkára kötelezték. A szervező munka fontos része volt - a rendezvények előkészítése mellett - a helyi előadások elhelyezése. Minden közreműködő arra törekedett, hogy a megye különböző településein elhangzott nagyszámú előadás társadalmi, kulturális haszna, nevelő hatása le is csapódjék. Különböző rétegeket átfogó közönségszervezésre törekedtek ezért ajárási-városi szervezetek. A magyar nyelvi szakosztály elnöksége is ennek megfelelően készítette fel a helyi előadókat. Sokszínű, eredményes előkészítés előzte meg a hét programját, s a megnyitó előtti tájékoztatón Lőrincze Lajos arról is beszámolt a sajtó munkatársainak, hogy Békés megye felkészült az Anyanyelv Hetére. Három nagy rendezvénye volt a hétnek: az ünnepélyes megnyitó, a tudományos tanácskozás és az anyanyelvi fórum. Az első két rendezvénynek Békéscsaba, a záró programnak pedig Orosháza volt a színhelye. Az ünnepélyes megnyitón dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár mondott beszédet, a Kulturális Minisztériumot dr. Boros Sándor miniszterhelyettes képviselte. A megyei vezető testületek képviseletében Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke vett részt a megnyitó elnökségében. Jelen volt a megnyitón mind a négy nemzetiségi szövetség, a TIT Országos Központjának főtitkárhelyettese, Jeney Jenő, valamint a TIT megyei elnöke, dr. Kertész Márton és megyei titkára, dr. Krupa András. A megnyitóról valamennyi napilap tájékoztatott, a televízió és a rádió is beszámolt az eseményről. A rádió a megnyitó irodalmi műsorát felvette, az öszszeállítást a hét végén, április 28-án már sugározta is. Az irodalmi műsor, a megyei nemzetiségi népi együttesek, pávakörök műsora nagy közönségsikert aratott. A megnyitót nagy érdeklődés várta, sokan nem fértek be a színházterembe. 470