Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Zilahi Lajos: Az Anyanyelv Hete Békés megyében

A tudományos konferencia az anyanyelv és kultúra kérdéseit vizsgálta. Tudományos körökben nagy érdeklődés várta Benkő Loránd Nyelvünk a XX. század utolsó negyedében című bevezető előadását. Nyelvünk szinkron állapotának, a társadalmi változások hatásának, a nyelvi egységesülés felgyorsulásának, az irodalmi nyelv hatásának és a hírközlő eszközök szerepének adataira figyelve készített prognózist a magyar nyelv várható fejlődéséről. A délutáni programot Kálmán Béla akadémikus Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvűség című előadása nyitotta meg. Április 25-én, a második napon Dezső Lászlónak, a nyelvtudományok doktorának A magyarországi nemzetiségi oktatás helyzete és távlatai című előadása vezette be a téma megvitatását. Mindkét napon a bevezető előadásokhoz több értékes korreferátum, hozzászólás kapcsolódott (Sebestyén Árpád, Zsolnai József; Király Péter, Szépe György, Régcr Zita; Mándics Mihály, Szende Béla, Gyivicsán Anna, Budai János). A második és harmadik előadást konzultáció zárta. A szakembereken kívül sok megyénkbeli magyar és idegen nyelv szakos tanár is meghallgatta az előadásokat. A közelmúltban ehhez hasonló rangos tudományos tanácskozás nem volt a megyében. Az Anyanyelv Hetének zárórendezvényérc, az anyanyelvi fórumra Orosházán, a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében került sor. Lőrincze Lajos, címzetes egyetemi tanár, a magyar nyelvi választmány elnöke vezette a fórumot. A rendező szervek nevében Zilahi Lajos üdvözölte a megjelenteket. Rajta kívül Kálmán Béla és Tolnai Gábor akadémikus Nagy János c. egyetemi docens és T. Urbán Ilona tudományos munkatárs válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Az újságfelhívás alapján 24 kérdés érkezett a művelődési központ igazgatóságához, a fórumon pedig 9 hozzászóló kérdezett, illetve mondott véleményt a nyelvművelés, a beszédromlás, a névadás-névváltoztatás problémáiról. A közönség a város különböző társadalmi rétegeiből verbuválódott. Az anyanyelvi fórum sikeres találkozás volt az Anyanyelv Hetén részt vett neves nyelvészekkel, irodalomtörténészekkel, jól szolgálta az anyanyelv iránti érdeklődés ébrentartását. A három nagy rendezvény érdekes színfoltja volt az anyanyelv ünnepének. Az anyanyelvről soha nem hangzott még el ennyi előadás a megyében egy hét alatt, mint április 24-29-e között. 24 előadást valamennyi nemzetiség nyelvén szólaltatták meg. A megye különböző településeire meghívott központi előadónak (Bachát László, Fábián Pál, Nyirkos István, Pók Lajos, Szathmári István, Szende Aladár, Szüts László, Végh József Mihály, Wacha Imre) nagy részük volt az Anyanyelv Hetének helyi sikereiben. A Békés megyei Népújság képes beszámolót közölt Benkő Loránd, Benkő László és Szathmári István előadásáról. A 103 helyi előadó is színvonalas munkát végzett: a közreműködő magyartanárok, könyvtárosok, népművelők nélkül ilyen nagy igénnyel nem tudott volna megbirkózni a megye. Az előadások többsége gyakorlatias kérdésekkel foglalkozott (a nyelvművelés, a nyilvános megszólalás, az anyanyelvi nevelés, az irodalmi nyelv kérdései stb.). A teljes tematika természetesen ennél sokkal gazdagabb volt: sok, a mindennapi élethez kapcsolódó nyelvi témáról beszélgettek a kultúrházakban, könyvtárakban, üzemi és ifjúsági klubokban. Az érdeklődés általában jó volt. A hallgatók hamar tűzbe jöttek. Az első visszhangok kedvezőek a rendezvényekről is, az előadásokról is. Az Anyanyelv Hete lebonyolításának, tartalmi eredményeinek értékelésére csak ezután kerül sor. Összegezés helyett most csupán néhány ténymegállapításra vállalkozunk. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az Anyanyelv Hete előkészítését kísérő társadalmi figyelem, a neves nyelvészek részvétele, a nagy rendezvények jelentős társadalmi, kulturális, tudományos haszonnal jártak. Nevelő hatása is számottevő: erősítették az anyanyelv iránti tiszteletet, ösztönöztek a nemzetiségek anyanyelvének, hagyományainak ápolására. Az Anyanyelv Hete a megye érintett értelmiségi csoportjának becsületes helytállásával zárult. Az ötnapos program több megyei szakosztály jó együttműködését hozta. Bízunk benne, hogy a magyar nyelvi szakosztály felfrissült tagsága továbbra is vállalja az anyanyelvi ismeretterjesztés feladatait. Ez alkalommal az anyanyelvi ismeretterjesztés bizonyította, hogy az ismeretterjesztő munka a közművelődésnek ma is fontos eszköze. 471