Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A zöldségforgalom helyzete Békés megyében
2. A ZÖLDSÉGKERESKEDELEM SAJÁTOSSÁGAI 2. i. A szövetkezeti kereskedelem árukapcsolatai A szövetkezeti kereskedelem a tartósítóipar mellett a megye zöldségtermésének legfontosabb felvásárlója, az összes mennyiség 39%-ával. Ezen belül kiemelkedő (76%) a ZÖLDÉRT aránya. A ZÖLDÉRT-nek elsősorban a termelőszövetkezetek értékesítésének szervezésében van jelentős szerepe. Ezt tükrözi felvásárlása is, melynek háromnegyed része a termelőszövetkezeti közös gazdaságokból származik (2. táblázat). Az ÁFÉSZ viszont a háztáji és kisegítő gazdaságok piacra szánt zöldségféléinek a közvetítője, így felvásárlásában a termelőszövetkezetek aránya csak 28%. Az állami szektor részesedése mindkét esetben jelentéktelen. A felvásárlás szektorális megoszlásából is következik, hogy a ZÖLDÉRT-nél a szerződéses forma csaknem kizárólagos. A felvásárlásból a szabad formájú mindössze 6% holott, a kisgazdaságokból kikerülő áru az összes mennyiség 24%-át adja. Ez arra utal, hogy a szerződéses kapcsolat erősítésére az ÁFÉSZ-eknek még nagy lehetőségeik vannak. A szövetkezeti kereskedelem felvásárlása - bár az árutermelés foka nő - alapvetően a termeléstől függ. A megye összes termelése és a felvásárlás között azonban nincs teljes párhuzam. Ennek egyik oka az, hogy a kereskedelmi felvásárlást a legnagyobb mennyiségben átvett zöldségfélék termése határozza meg. A felvásárlás és a termelés szerkezete viszont jelentős eltéréseket mutat. Ez abból a szempontból érthető, hogy az ÁFÉSZ-nek és döntő részben a ZÖLDÉRT-nek is a lakossági áruellátás a feladata, tehát jórészt ennek megfelelően alakítják felvásárlási szerkezetüket. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak a feldolgozóipar igényeit is ki kell elégíteni. A termelésszerkezet kialakításának azonban fontos tényezője a jövedelmezőség is. Ezzel magyarázható a zöldborsó kiemelkedő (40%-os) aránya, amelynek következtében e zöldségféléből a lakosság és a tartósítóipar felhasználásán túl is jelentős felesleg marad. A zöldségtermesztés szerkezetének jövedelmezőségi problémákból adódó torzulása országosan is érzékelhető (HAVASI F. 1977). A ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ felvásárlási szerkezete és a fogyasztói arányok között egyes zöldségféléknél igen lényeges különbségek vannak. A vöröshagyma a ZÖLDÉRT felvásárlásából 66%-kal részesedik, míg országos fogyasztási aránya 9%. Ennek oka az, hogy a vöröshagyma a ZÖLDÉRT legfontosabb exportcikke. Ezzel magyarázható az is, hogy míg 1970 és 1974 között a Hungarofruct-nak, sőt a megyén kívüli iparnak értékesített mennyiség is nőtt, a lakossági árualap stagnált (KSH 1976). Jelentős mennyiségű zöldség kerül a megyébe a szövetkezeti kereskedelmen keresztül, az ország más részeiből is. A megyén kívüli felvásárlás az ÁFÉSZ összes felvásárolt mennyiségének 16%-a. A ZÖLDÉRT beszerzéséből 1 1 a megyén kívüli io%-os aránnyal részesedik. A választékra vonatkozó adatok alapján a megyén kívülről történő zöldségbchozatal 40%-a görögdinnye, 30%-a fejeskáposzta, 4%-a vöröshagyma. E három zöldségfélén kívül még uborkát, sárgarépát, paradicsomot, sárgadinnyét, zöldpaprikát és petrezselymet hoznak be. A fejes káposzta behozatala nyilvánvalóan szükséges volt, hiszen 1975-ben a megyei termelés szintje nem érte el még a fogyasztásét sem, paradicsomból pedig a feleslegnél jóval többet vásárolt fel a tartósítóipar. Görögdinnyéből, vöröshagymából, zöldpaprikából és sárgarépából viszont az ipari felvásárláson túl is felesleg volt, amely részben a kisárutermelőkön, részben a szövetkezeti kereskedelmen keresztül hagyja el a megyét. Bizonyos zöldségfélékből tehát párhuzamos szállítás van. Megyén kívülről történő behozatalra dön95
