Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A zöldségforgalom helyzete Békés megyében

tőcn az első negyedévben kerül sor, amikor a megyében egyes zöldségfélék még nincsenek, vagy csak magasabb áron szerezhetők be. Ezért a megye primőrtermelését a szövetkezeti kereskedelem alacsonyabb árai gátolják, s a háztáji és kisegítő gazdaságok primőr termékeiket inkább a megyén kívül értékesítik. A megye behozatalát tekintve - ÁFÉSZ adatok alapján - legintenzívebb árukapcsolatban Bács-Kiskun megyével áll. A megyén kívülről felvásárolt összes mennyiség 58%-a származik innen. Ez érthető is, mivel a más megyékből történő beszerzés nagy része primőr vagy korai áru, s Bács-Kiskun megye a közelebbi Csongrádnál nagyobb felesleggel rendelkezik. Erősebb árukapcsolat van még Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyével is, előbbiből főleg káposztát, utóbbiból szinte kizárólag csak dinnyét szállítanak (1. ábra). A megyén belüli felvásárlás nagy része - a komplex tényezők hatására a megye népességkoncentráló centrumai, az Orosháza-Békéscsaba-Gyula tengely mentén elhelyezkedő zöldségtermesztő körzetben (MOSOLYGÓ L. 1977.) realizálódik. A ZÖLDÉRT által átvett mennyiség 63,2%-a származik innen. Öt felvásárló - tárolótelep van, ezek közül legnagyobb az orosházi és békéscsabai, kisebb kapacitású a medgyesegyházi, de főleg a tótkomlósi és gyulai telep. Legnagyobb a szállítási távolság a békéscsabai átvevőhely esetében (2. ábra). Az ÁFÉSZ-ek zöldségfelvásárlásában szélsőségesen nagy különbségek vannak: a legnagyobb és legkisebb felvásárolt mennyiségek között hússzoros a differencia. A három 1. ábra Az ÁFÉSZ megyén kívüli felvásárlása: 1. Felvásárolt összes mennyiség 5. Uborka (Terülctarányos mérték, az adott kör 500 q) 2. Káposzta 3. Görögdinnye 4. Hagyma 6. Sárgadinnye 7. Paradicsom 8. Zöldpaprika 9. Egyéb zöldségfélék 96