Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A zöldségforgalom helyzete Békés megyében
Az értékesített zöldség súlyának 8 csaknem fele görögdinnye, és 70%-át is mindössze három zöldségféle (görögdinnye, zöldpaprika és káposzta) teszi ki. így a kínálati szerkezet és a valóságos fogyasztói arányok között jelentős eltérések vannak. Kiegyensúlyozottabb felhozatallal rendelkeznek a ZÖLDÉRT 9 és ÁFÉSZ szakboltok, és természetesen a szabadpiacok választéka a legszélesebb. A gazdaságok értékesítési döntéseit sokféle tényező befolyásolja. Ezek közül az egyik az ár, mely termelői értékesítés esetén rendszerint a legmagasabb. A kialakult forgalmi kapcsolatok, az értékesítési biztonság és egyéb olyan előnyök, melyek nem az árakban tükröződnek azt eredményezik viszont, hogy sok zöldségféléből a saját bolti és szabadpiaci eladás minimális. A december végi készlet alacsony, a saját boltban és szabadpiacon értékesített zöldségfélék mennyiségének csak töredéke. Ez arra utal, hogy az éven belüli kínálat ingadozása igen magas. Ennek oka a szűkös és korszerűtlen raktári kapacitás. A veszteség az összes felhasználás i%-a, magasabb mint az országos átlag (1973-ban: 0,7%). A háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségértékesítési irányairól - a rendelkezésre álló adatok alapján - csak vázlatos kép rajzolható. A mezőgazdasági nagyüzemek, a tartósítóipar és a szövetkezeti kereskedelem által felvásárolt mennyiség (7894 tonna) az összes termelésnek mintegy negyede. Az árutermelés foka azonban magasabb, mivel ezeken az értékesítési formákon kívül még jelentős a szabadpiaci, a szocialista és magánkiskereskedelcmnck történő közvetlen értékesítés, sőt a megyén kívülre irányuló szállítás is. Az ismert értékesített mennyiségből legnagyobb aránnyal a ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ részesedik (73%). a nagyüzemi gazdaságok áruátvétele, s ezzel a háztáji és kisegítő gazdaságok áruértékesítésének szervezésében betöltött szerepe minimális. 1. 2. A tartósítóipar és a zöldségforgalom A tartósítóipar a megye legnagyobb zöldség felvásárlója. A szövetkezeti kereskedelemmel együtt átvett árumennyiségből 61%-os a részesedése. Ezen belül a Békéscsabai Konzervgyár vezet 64%-os aránnyal, majd a Hűtőház (19,1%) és a Szegedi Konzervgyár (16,9%) következik. A helyi feldolgozóiparnak jelentős szerepe van a nyers fogyasztáson túli felesleg egy részének a megye szempontjából is előnyös felhasználásában. Amellett, hogy a fogyasztást egyenletesebbé, az értékesítést biztonságosabbá, sőt gazdaságosabbá is teszi, a foglalkoztatottságban betöltött szerepe sem elhanyagolható. A megye zöldségfeleslege minden esztendőben jelentős, de az egyes évek között igen nagy különbségek fordulnak elő. Az ipar lényegében stabilnak tekinthető kapacitása évről évre változó nyersanyagmennyiséggcl áll szemben - hasonlóan az országos viszonyokhoz. Békés megye élelmiszergazdasága távlati regionális fejlesztési tervének szerzői szerint a megye zöldségtermesztése nem fejlődött olyan ütemben, hogy ki tudta volna elégíteni a feldolgozóipar nyersanyagszükségletét. Összevetve azonban az - országos fogyasztási átlag alapján számított - helyi fogyasztást és a megyei feldolgozóipar felvásárlását a termeléssel, többlet mutatkozik. Éppen ezért tudja a Szegedi Konzervgyár is nyersanyagszükségletének egy részét a megyéből kielégíteni. A termelés tehát globálisan a fogyasztás és a helyi feldolgozóipar szükségleteit meghaladja. A gyárak nyersanyagszükségletük egy részét mégis a megyén kívülről szerzik be. Ennek oka részben strukturális aránytalanság (pl.: zöldborsóból 1975-ben a helyi feldolgozóipar által felvásárolt mennyiség háromszorosa volt fogyasztáson túli felesleg), részben a helyi nyersanyagbázis nem kielégítő igénybevétele. E problémák megoldását kívánja elősegíteni 93
