Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - SZEMLE

eletén keresztül hitelesen mutatja be néprajzi és annak szolgálatába állított szépírói eszközökkel a tanya lélegzését két életforma között; valamint azt, hogy a megállíthatatlan fejlődés során a ,,tanya az idő bezárt kapuja mögé" került. Majd három izgalmas felfedező út során sok tanyába bekukkantva rengeteg értékes élményanyagot gyűjtött, amelyből világosan kikerekedik a hagyományos paraszti élet küzdelme, derűje-borúja: egyszóval a valóságos élet. Az első, valamint az utolsó fejezet drámai erővel mutatja be a fészekrakással kialakuló kisparaszti gazdaságot, végül a tanyavilág pusztulását. Mint a könyv egyik első olvasója, a sok-sok értéke közül néhányat átnyújtok az olvasónak: Figyeljék meg a fészekrakás, különösen a „cölöpszerkezetű" tanya építésének pompás leírását. Parasztjaink azonban nemcsak a tanyákat építették előrelátó bölcsességgel, hanem minden melléképületét is. Közülük néprajzilag talán a legérdekesebb a kerekólak „csinálása". A szerző nemcsak a tanyaház és a melléképületek születését írja le aprólékos szakmai gondossággal, hanem megfigyeli a családszervezet legfinomabb megnyilvánulásait is. A szerző különösen a „Tanya halála" című fejezetet írta meg megragadó erővel. A néprajzos alapos megfigyelését tükrözi például a kút pusztulása. Mi hát a kezünkben tartott könyv értéke? Dr. Hoffmann Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, a könyv lektora így válaszol erre a kérdésre: „A tanyák eredetéről, működésükről, szociális problémáiról jobb és kifejezőbb írásokat olvashattunk már a hazai irodalomban, de a tanyai népesség gondolatvilágának bemutatása - szinte irodalmi módszerek igénybevételével - Szenti Tibornak sikerült a legjobban." Magam is úgy érzem, hogy e műben a szerzőnek több tudományágat úgy sikerült összeötvöznie, hogy magát a már-már eltűnt paraszti életet adta, a maga teljességében. A családok sorsában érzékeltette, hogy itt a hagyományos paraszti életmód felbomlási folyamata már a XIX. sz. végétől megkezdődött. Bár munkája a tájhoz kapcsolódik, túlmutat a régebben szokásos helytörténeti írások kötöttségén. Történelemszemléletében országos, a paraszti lélckábrázolásban általános; a határokon, időn túllépve, jellemző emberi tulajdonságok villannak meg a sorok között. Ahogy például Nagy Pál a tanyaszerzésről álmodik, e leírásban a szerző évszázadok paraszti vágyát formálta gondolattá. Külön kell szólnom a munka nyelvi értékeiről. A meleg szavakkal fogalmazott sorokat világosan, szép és jó magyarsággal írta. Nyelve helyenként a festőkkel kél versenyre. A szerző nemcsak jószemű néprajzos és jótollú író, hanem egyszersmind lelkiismeretes ember is. Megállapítja és a „Visszatekintés" című utószavában hűségesen beszámol mindarról, amit a könyvében nem írt meg. A hagyományos paraszti élet hűséges krónikása mentes az elfogultságtól. Hoffmann Tamás ezt így fogalmazta meg: „Szenti Tibor tudja, hogy a tanyarendszer és a parasztéletforma a múlté, a haladás valamennyiünket arra késztet, hogy visszatekintve rájuk, levonjuk a tanulságot. Szenti Tibor könyvének ideológiai, politikai értéke, hogy amikor erre a feladatra vállalkozik, nem válik romantikussá, múltszemléletűvé, mindamellett, hogy a múlt tényeit és eseményeit érzelemtől telítetten, humanista módjára látja és láttatja olvasóival." A szerző tudja, hogy az utóbbi idők nagyon átformálták a kopáncsiak életét és a táj, a nép történetét a közös gazdaságokban folyó szorgos munka fogja tovább írni. Úgy érzem, hogy az orosházi múzeum köré csoportosult kutatógárda legfiatalabb tagjának munkája azokon a szép hagyományokon halad, amelynek Kiss Lajos volt az elindítója, s amelyet e sorok írójának háromkötetes életmód-monográfiája is követett. Szenti Tibor könyve ezeket pompásan egészíti ki és a maga sokoldalú értékével szilárd támaszt nyújt a további kutatásokhoz. Amikor szívből gratulálok a szerzőnek, őszintén kívánom, hogy sok ilyen tudományos igényességgel és szépírói készséggel megírt könyv kerüljön ki a keze alól. Az ilyen könyvek szolgálják igazán a nehézsorsú parasztság egykori életének reálisabb megismerését. Legyen a könyv nyugtalanító tanulsága Békés megyében, hogy a vásárhelyi tanyavilágtól eltérő arculattal rendelkező békési, mezőberényi, békéscsabai, szarvasi, endrődi stb. tanyák életének hasonló mélységű megismerése is nagy szolgálatot tenne a tudomány számára. 521