Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 4. szám - SZEMLE
szániára vált hozzáférhetővé. Helyes kezdeményezés az is, hogy a kötet függelékében olvashatjuk a magyarbánhegyesi vöröskatonák névsorát. Magáról a válogatásról, mely 40 dokumentumot tartalmaz, elmondhatjuk, hogy - szemben a korábbi, megyei szintű összeállításokkal - a dokumentumok most már nem csak a proletáruralom elsőrangú fontosságú, sorsdöntő helyi momentumait rögzítik, hanem a helyi szerv munkájának, szürke hétköznapi tevékenységének olyan elemeit is, melyek egytől-egyig azt bizonyítják, hogy a munkástanács az ország többi proletáruralmi szerveihez hasonlóan, mindent megtett a normális viszonyok kialakításáért, a háború okozta zilált gazdasági-ellátási viszonyok rendbehozataláért, egyszóval mindenért, ami egy községi vezetésnek mindenkor is feladata volt és a tanácsköztársaság időszakában is az maradt. A magyarbánhegyesi kezdeményezés tehát jó példa mindazoknak a községeknek, melyeknek tanácsköztársasági iratai a levéltárakban még fellelhetők és kívánatos lenne, ha mihamarabb országszerte követőre találna ez a munka. Köszönet illeti ezért mindazokat, akik a kötet létrehozatalában közreműködtek. Virágh Ferenc: Agrár- és agrárszocialista mozgalmak Békés megyében a dualizmus korában, 1867-1914 Békéscsaba, 1979. Békés megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya kiadása, ig$ oldal T. MÉR EY KLÁRA Virágh Ferenc most megjelent tanulmánya kandidátusi értekezésének egyik legérdekesebb, legszínesebb része. Az a megye, amelynek parasztjai és mezőgazdasági munkásai agrár- és agrárszocialista mozgalmaikkal a XIX. század végén népünk akkor egyik legnehezebb problémájára keresték a választ, - most megjelentette e harcok hitelesnek tekinthető történetét. Nyereség ez Békés megye lakosainak és történészeinek, de nyeresége azoknak a regionális és országos történésztörekvéseknek is, amelyek keresik a hasonlót és az eltérőt az ország, sőt a nagyobb terület: Közép-Kelet-Európa azonos sorban élő népeinek életében, magatartásában, történelmi szerepében. Ez a kis kötet ehhez az összehasonlító vizsgálathoz is jó alapanyagot nyújt. A mű belső tagolódásában - a logika szabályai szerint - először azt a gazdasági és társadalmi „alapot" tekinti át, amelyből a címben megadott mozgalom sarjadt. Rámutat a megye jellemző vonásaira, a „gyökerekre", amelyek időben mélyre nyúltak, majd áttekinti a századforduló legfontosabb gazdasági problémáinak vetületét (birtokmegoszlás, a tőkés gazdasági fejlődés helyi problémái). Ezt követően tér át az agrárszegénység szociális helyzetének ismertetésére. A rövid, s jobbára számszerű áttekintés figyelmünket az agrárproletariátus tömegére és társadalmi-gazdasági helyzetére irányítja, vázolva megélhetésük lehetőségeit és nehézségeit. (Munkabér, szociális helyzet, munkástörvények) . A rövidre szabott bevezetés után tér át a szerző a Békés megyében lezajlott agrármozgalmak tárgyalására. A török uralom alóli felszabadulás után kialakuló időszak paraszti problémáiból kiindulva mutatja be az 1735. évi jobbágyfelkelést, majd az 1780. évi „akciót", melyet a bocskoros nemesek vezettek. Ezt követik a reformkor jobbágymegmozdulásai. A különböző korszakokban más és más közvetlen célkitűzéssel folyó megmozdulásoknak közös vonása mindenkor „a szegénység" jobb sorsra törekvése volt. A kiegyezés körüli időszak mozgalma Békés megyében is, mint az ország más területein, demokrata körökkel alapozódott meg, amelyeknek szerteágazását az 1870-80-as években legalizálódott egyletek és körök terjedésével illusztrálja a szerző. Az agrárszocializmus kezdetének időszakában, 1891-ben Békés megyében új típusú munkás helyi szervezetek jöttek létre (munkáskörök), amelyek a falusi társadalom alsó rétegeit átfogó szervezetek voltak. Ismerteti az 1891. február-áprilisban megszületett és kibontakozó paraszti törekvések egyeztetését szolgáló fontosabb követeléseket. Lépésről 518