Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Dövényi Zoltán: A közép-békési centrumok koordinált fejlesztését megalapozó kutatások 1978. évi eredményei. Tudományos vitaülés Békéscsabán

Részletesen foglalkozott a kutatás egészével dr. Erdősi Ferenc tudományos főmunkatárs (MTA Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs). Kiemelte, hogy a közép-békési városegyüttes koordinált fejlesztését megalapozó kutatások nemcsak indokoltak, de példamutatóak is. A kutatási tematikát mind tartalmában, mind felépítésében jónak minősítette a térség állapotának, társadalmi-gazdasági jellemzőinek, illetve potenciáljának felméréséhez, hiszen a polidiszciplináris team szinten teljeskörűen képes volt megragadni az igen szerteágazó témát. Véleménye szerint az egész kutatásnak nem lehet más fő célja, mint hogy a felderített helyzetképre, a sokoldalú ismeretre alapozva javaslatot tegyen a három város és térsége fejlesztésének módjára és arányaira. Ezzel kapcsolatban néhány megközelítési szempontra is felhívta a figyelmet. Több megjegyzést fűzött a kutatási tematika egyes részeihez, továbbá a kutatási feladatok teljesítésének állásához és színvonalához is. Az utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy az egyes szerzők általában saját szakmájuk számára is figyelemre méltó kutatási eredményeket produkáltak. E célkutatás megrendelésével pedig a Békés megyei Tanács V. B. nemcsak a megye egyik településfejlesztési problémájának megoldásához járult hozzá, hanem több tudományág mecénásának megtisztelő szerepét is betöltötte. Hozzászólása második részében a tercier szektor vizsgálatát véleményezte. Külön is nagyra értékelte a fejezet szerzőjének azt a törekvését, hogy már az alapvetően adatértékelő kutatási fázisban is rámutatott a különféle gazdasági szférák közötti kölcsönhatások néhány vonatkozására és saját kutatásaiba integrálta más témák ide vonatkozó megállapításait. Befejezésül a felszólaló a tercier szektor vizsgálatának néhány módszertani problémájára tért ki. Dr. Vágvölgyi András tudományos főmunkatárs (MTA Szociológiai Kutatóintézet, Szeged) több szempont alapján is örömmel vette a közép-békési térség kutatását. Szerinte e feltáró munkától az várható, hogy alternatívákat dolgoz ki a településfejlesztési politika számára, amelyek alapján az Alföld e térségében a fejlődés olyan lehetőségei tárulhatnak fel, melyek hatása messze túlnőhet a három város határán. Mind a településtudomány, mind pedig azok a társtudományok, amelyek a tér és a társadalom bonyolult kölcsönkapcsolatával foglalkoznak, e kutatásból olyan következtetéseket és módszertani tapasztalatokat szerezhetnek, amelyeket az ország más településegyütteseinek vizsgálatánál is hasznosíthatnak. Felszólalása további részében megjegyzéseket fűzött a kutatási anyaghoz, illetve javaslatot tett a temetika továbbfejlesztésére. Az eddig elvégzett vizsgálatok ismeretében a kutatás társadalmi oldalát nem érezte elég markánsnak. A társadalmi szféra, s ezen belül a szociológiai igényű megközelítés nagyobb hangsúlyt és figyelmet érdemelhetne. A népességkoncentráció társadalmi oldalának vizsgálatát és e koncentráció következményeinek a feltárását ki kellene terjeszteni a városegyüttes egész vonzási körzetére. Nem lenne haszon nélküli egy olyan elemzés elvégzése sem, amely az életkörülmények alakulása tekintetében mutatkozó településtípusok elkülönítését tűzné ki célul. Megfelelő és használható tipológia alapján a fejlesztési stratégia is optimalizálható lenne. A kutatások ilyen jellegű bővítéséhez a tárgyi és személyi feltételek a felszólaló szerint rendelkezésre állnak. A gyakorlati szakember szemszögéből nézve értékelte a kutatási anyagot Tóth István osztályvezető-helyettes (Békés megyei Tanács ÉKV Osztálya, Békéscsaba). Felszólalása elején megállapította, hogy a kutatási eredmények felhasználása alapján lehetővé válhat a tervezés kiinduló állapotának pontosabbá tétele. Ahhoz azonban, hogy a kutatási anyag az előttünk álló középtávú tervezési munkát is segíteni tudja, a kutatás időbeli programozásán részben módosítani szükséges. A hátralévő kutatási munkát úgy kellene irányítani, hogy a szükséges adatokat a tervező szervek számára már menetközben biztosítani lehessen. Amennyiben ezt az összhangot sikerül megteremteni, úgy jelentősen eredményesebbé válhat a megyei tervező szervek munkája, tudományos megalapozottsággal képviselhetik a megye és ezen belül a közép-békési centrumok fejlesztési igényeit. Hozzászólása második felében a térség és a megye infrastrukturális problémáival foglalkozott. Kiemelte, hogy a kutatásnak fel kell tárni az együttes közös gondok koordinált megoldásának lehetőségeit ezen a téren is. Szervesen kapcsolódott ehhez a véleményhez Fekete Anna osztályvezető-helyettes (Békés megyei Tanács ÉKV Osztálya, Békéscsaba) felszólalása, melyben nagy teret szentelt a lakáskérdéssel kapcsolatos problémáknak. Kifejtette, hogy a jövőben a lakásépítést a közép-békési térség egyetlen települése sem tekintheti elszigetelt feladatának, hanem az egyes lakásépítési arányok kialakításában összehangoltan kell dolgozni. Ez azt jelenti, hogy a kutatás további menetében meg kell vizsgálni a három város és a környező települések területfelhasználási adottságait és lehetőségeit a lakásépítés szempontjából is. E probléma fontosságát az is növeli, hogy szorosan kapcsolódik a tanyakérdéshez. Vizsgálatra érdemes témaként jelölte meg a városközpontok rekonstrukciójának kérdését, az Élővíz-csatorna 493