Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Dövényi Zoltán: A közép-békési centrumok koordinált fejlesztését megalapozó kutatások 1978. évi eredményei. Tudományos vitaülés Békéscsabán

problémáját, a közös szemétégető megépítésének lehetőségét és a városgazdasági szervezetek cgyütt-.űködcsének kérdését. Felszólalása végén ismét hangsúlyozta, hogy a kutatás fő célja azoknak a tényezőknek a feltárása, melyek a településegyiittes összehangolt fejlesztését elősegítik. Körösfalí'i Pál igazgató (Békés megyei Tervező Vállalat, Békéscsaba) is abból indult ki felszólalásában, hogy a közép-békési térség vizsgálata feltétlenül indokolt. A jelenlegi struktúra mélyebb megismerése segíti a településtervezők munkáját is. A tervezésnek ez a fajtája ma még jelentős fáziskésésben van, nem is beszélve arról, hogy településtervezési rendszerünkben nem alakult ki az a gyakorlat, hogy egy megye bizonyos területére egységes rendezési terv készüljön. A közép-békési térségben folytatott kutatások lehetővé teszik, hogy az általános rendezési tervek ilyen irányú revíziója és szükség szerinti módosítása megtörténhessen. A továbbiakban a környezetgazdálkodással kapcsolatos problémákkal foglalkozott a felszólaló. Véleménye szerint vizsgálni kell a közép-békési térség mai településkörnyezeti adottságait, gondjait és értékeit. Meg kell állapítani a vizsgált térség karakterizáló, pozitív előremutató és negatív, kötöttségeket jelentő vonásait. Ez alapján kell kidolgozni azokat a teendőket, amelyek összehangolt megvalósítása szükséges az egészséges, ártalmaktól, károsodásoktól mindinkább mentes, fejlődőképes, a társadalom jogos igényeit következetesen kielégítő települési környezet kialakításához. Ezt követően dr. Beluszky Pál tudományos főmunkatárs (Államigazgatási és Szervezési Intézet, Budapest) emelkedett szólásra. Felszólalását a Békési Életnek ebben a számában teljes szövegében közreadjuk. A kutatás nemzetközi vonatkozásait dr. Zoltán Zoltán egyetemi docens (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest) tekintette át. Kiemelte, hogy a külföldi szakirodalomban még nem nagyon ismerünk ehhez hasonló vállalkozást. Ennek megfelelően nem annyira a kutatás konkrét eredményei, mint inkább metodikája, metodológiája az, ami tudományos körökben a nagyobb érdeklődést kiválthatja. Éppen ezért minden kutató figyelmét fel kell hívni arra, hogy a konkrét kutatási eredmények közreadása előtt röviden vázolja a kutatás elméleti, metodikai megfontolásait is. A további kutatások során a városegyüttcs belső hierarchiáját már nem a városi övezetek hagyományos elmélete, hanem a szektorelmélet alapján kellene vizsgálni - fejtette ki a felszólaló. A közép-békési városegyüttesben belül nem Békéscsabának kell betöltenie monocentrikusan, egyedül a centrum szerepét, hanem a városhármasnak együttesen. így lehet a városhármas egésze „nagyvárosi centrum-térség". A struktúra-kutatásnak - amely az egész kutatás lényege - tehát azt a célt kell szolgálnia, hogy „kitapogassa": milyen az egyes városok (nagyvárosi szektorok) sajátos belső társadalmi-gazdasági struktúrája, ezeknek eddig elért specializációja milyen funkciók vállalására predesztinálja leginkább az egyes településeket? Minden település (nagyvárosi szektor) belső struktúrájában azokat a sajátos vonásokat kell kikutatni, amelyek az integrált egészben számukra viszonylag jelentős szerepkört, funkciót képesek kölcsönözni és a másik két település ilyenirányú funkcióit is nagyrészt átvállalhatják. Felszólalása befejező részében néhány konkrét kutatási feladatra hívta fel a figyelmet, majd arra kérte a kutatókat, hogy a részeredményeket, információkat sokkal célraoricntáltabban - az integrált városegyüttcs megteremtésének szemszögéből - vizsgálják és értékeljék. Ha ennek a követelménynek is egyre fokozottabban tesznek eleget, akkor a most folyó kutatások nemcsak elérik kitűzött céljukat, hanem nemzetközileg is valóban úttörő jellegűnek számítanak és hazánkban is többhelyütt hasznosíthatók lesznek. A felkért hozzászólók értékeléseinek elhangzása után kibontakozó vitában is többen szóhoz jutottak. Elsőként Makoi'iczki János, Békés város tanácselnöke mondta cl véleményét a vitaanyagról. Az eddig elkészült kötetet jó kezdeti lépésnek minősítette, de az indításhoz képest gyorsabb kutatási eredményeket, több következtetést, konkrét javaslatot várt. A vitaanyag néhány megállapításával nem értett egyet, kérte ezen problémák alapos újravizsgálását. Felsorolta azokat a területeket is, ahol Békés város a koordinált együttműködés érdekében mielőbb konkrét eredményeket, javaslatokat vár a kutatóktól. Dr. Körmendi Klára osztályvezető (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Budapest) kiemelte, hogy a kutatási anyag egy olyan módszertani kísérlet is, amely a többi térség kutatása, fejlesztése tekintetében is útmutató és alapul szolgáló lehet. A munka folytatásával kapcsolatban javasolta, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a kutatáson belül azok a területek, amelyekre a további munkák ráépíthetők. Szükségesnek tartotta egymással ütköztethető alternatívák kidolgozását is. Az egységes adat-, illetve információs bázis és a metodikai egyeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet dr. K6ródi József osztályvezető (Építésgazdasági és Szervezési Intézet, Budapest). Elvégzésre váró munkaként jelölte meg 494