Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Dövényi Zoltán: A közép-békési centrumok koordinált fejlesztését megalapozó kutatások 1978. évi eredményei. Tudományos vitaülés Békéscsabán

Először a tájpotenciálok tér- és időbeli abszolút és értékrendi változásainak tényére hívta fel a figyelmet. Több példával is szemléltette, hogy korunkban a tájegyensúly kibillenései egyre gyakoribbakká lesznek, és ezek távlati visszacsatolásai egyre kevésbé kiszámítható frontokat aktivizálnak. Nem kevésbé lényeges probléma a kutatott tájnak a vizsgált térség határain kívül eső térségekkel való hatásgenetikai ráutaltsága. Ez azt jelenti, hogy az általunk tanulmányozott tájban érvényrejutó folyamatok több esetben a kutatott tájon túli szabályozottságot tükröznek, s ezt a vizsgálatok során nem lehet figyelmen kívül hagyni. Végezetül kiemelte a felszólaló, hogy a korszintű földrajztudomány csakis akkor tudja megvalósítani társadalomcentrikus célkitűzéseit, ha a táj jelenségei között ható komplex hatáskapcsolatok valamennyi szálát megvilágítja, s így a természeti környezet optimális, s egyben maximális fokú racionális felhasználását teszi megtervezhetővé. A történeti változások kapcsán <ír. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója szólt hozzá a vitához. Hozzászólása első részében olyan történelmi, műfaji és módszertani problémákkal foglalkozott, amelyek az ilyen jellegű kutatások általános problémái. Kifejtette, hogy a közép-békési térség történeti fejlődése nem vizsgálható csak önmagában, hanem legalább a Körösvidék, de inkább a Dél-Tiszántúl részeként. A kutatás első fázisában város- és községtörtenetek keretében tárható fel a térség múltja, majd a kölcsönös egymásrautaltság következtében kialakult területi kapcsolatok feltárásával elkészíthető egy olyan munka, ami a település- és tájtörténet között helyezkedik cl, bizonyos vonatkozásokban közelebb az utóbbiakhoz. Alapvető feladat az elmúlt 120-150 év máig ható, meghatározó folyamatainak feltárása. Ehhez szükséges a helytörténetírás megújhodása is. A továbbiakban értékelte a vitaanyag történeti fejezetét, s felvázolta azokat a főbb folyamatokat, amelyek a térség fejlődésében meghatározó szerepet játszottak. Kiemelkedő megállapítása volt, hogy a századforduló táján indult csak meg a centrumfejlődcs Békés megyében, illetve a közép-békési térségben. Felvetette a városi tudat vizsgálatának szükségességét is. Rámutatott arra, hogy történetileg a három mai várossal együtt Sarkad és Mezőberény is kistájszervező funkciókkal rendelkezik. A felsorolt példák jól illusztrálták, hogy a korszerű helytörténctírás is hozzá tud járulni a közép-békési térség helyes irányú fejlesztéséhez. Dr. Papp Antal egyetemi docens (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen) felszólalásában elsősorban az eddig elvégzett mezőgazdasági és piacvizsgálatokkal foglalkozott. Megállapította, hogy az eddigi eredményekre egy fejlesztési elképzeléseket, javaslatokat tartalmazó kutatás jól ráépíthető. Az 1978-ban végzett vizsgálatok elsősorban mezőgazdaság termelési feltételeinek elemzésére és a szerkezeti típusok megállapítására terjedtek ki. A kutatás mindkét irányban jelentős problémákat hozott a felszínre, ezért ezen a téren is tovább kell folytatni a munkát, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés területi specializálódásának lehetőségeire. Érdemes és szükséges lesz foglalkozni a továbbiakban a mezőgazdaság szerkezeti kérdéseivel is, mert ezek a termelés feltételei közé tartoznak. Ugyancsak lényeges az agrárszektor és a feldolgozóipar kapcsolatának a vizsgálata is. A felszólaló módszertani problémákat is felvetett, elsősorban a termelés színvonalának és a gazdálkodás belső szerkezetének árnyaltabb megközelítésével kapcsolatban. Dr. Krajkó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár (József Attila Tudományegyetem, Szeged) felszólalása első részében a vitaanyag egeszét érintő kérdésekkel foglalkozott. Kiemelte, hogy a Békés megyei kutató kollektíva törekvései, feladatainak meghatározása reális, megvalósítása hasznos anyagot szolgáltat a területfejlesztéshez, ugyanakkor a földrajztudomány szempontjából is fontos, nem egyszerű rutinvizsgálat, mivel az alkalmazott módszerben, valamint elvi- és a gyakorlati kérdések tisztázásával tartalmilag is előrelépést jelent. Példamutatónak minősítette a különböző tudományágak együttműködését, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a kutatási anyag ne legyen „holt anyag". Ehhez a kutatóknak jól kell feltenni a kérdéseket és a célokat kitűzni. Véleménye szerint a közép-békési centrumok fejlesztését nem lehet elválasztani a megye egyéb területétől, minden téren ésszerű arányokat kell kialakítani. A kutatást célszerű oly módon végezni, hogy ezek is megfelelő teret kapjanak. A vitaanyag iparral foglalkozó fejezete kapcsán is az iparágak várható fejlesztési irányának vizsgálatára hívta fel a figyelmet. A következő évtizedben az ipar fejlesztése megszabja a centrumok fejlődési ütemét is, ezért ezt a kérdést kiemelten kell kezelni. További lényeges kérdés a hatékonyság, ezzel kapcsolatban a műszaki színvonal, a technikai fejlődés, a szakképzési lehetőségek vizsgálata. A felszólaló megállapította, hogy a népesség tárgykörében elvégzett alapvizsgálatok tartalmazzak azt a szükséges anyagot, amelyekre az egyes ágazatok kutatása nyugodtan támaszkodhat. Végezetül kiemelte, hogy az egész tanulmány szükséges előfeltételét jelenti mind elvi, mind gyakorlati vonatkozásban a további kutatások elvégzésének. A kezdeti eredmények biztatóak arra vonatkozóan, hogy a vállalkozást siker koronázza. 492