Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Dövényi Zoltán: A közép-békési centrumok koordinált fejlesztését megalapozó kutatások 1978. évi eredményei. Tudományos vitaülés Békéscsabán

A közép-békési centrumok koordinált fejlesztését megalapozó kutatások 1978. évi eredményei DÖVÉNYI ZOLTÁN A Békés megyei Tanács V. 13. Tudományos Koordinációs Szakbizottsága 1979. április 26-án tudományos vitaülést rendezett Békéscsabán a Liékés megyei Tanács nagytermében a közép-békési centrumok koordinált fejlesztésének megalapozását célzó kutatások koncepciójáról és 1978. évi eredményeiről. A vitaanyagot az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Osztálya készítette külső munkatársak bevonásával. A vitaülést dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője, a Tudományos Koordinációs Szakbizottság elnökhelyettese vezette. A tanácskozást dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács V. B. titkára nyitotta meg. Beszédében először köszöntötte a vitaülés közel száz részvevőjét, majd ismertette azokat a szempontokat, amelyek alapján a megye párt- és állami vezetése szükségesnek látta a tudományos kutatás bevonását a Békés megye továbbfejlesztését szolgáló koncepció kidolgozásába. A megnyitó végén tolmácsolta a Békés megyei Tanács V. B. köszönetét mindazok számára, akik a nagyfontosságú munkában valamilyen módon részt vettek. Ezt követően dr. Tótli József, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Osztályának vezetője mondta el szakmai cs kutatásmetodikai bevezetőjét. Felszólalása első részében a kutatás elvi alapjait érintő kérdésekkel foglalkozott. Erőteljesen hangsúlyozta, hogy fejlődésünk jelen szakaszában az Alföld viszonylagos elmaradásának fclszámclását meg kell kezdeni. Eddig a dinamikus központok fejlesztése volt az előtérben (Szeged, Debrecen, Kecskemét, Szolnok, Nyíregyháza), ezek lettek az Alföld fejlődésének a motorjai. Ezektől a monocentrikus gócoktól a közéfbékési térség jelentős mértékben és elvben is eltér, mivel három jelentősebb központja van, tehát egy policentrikus fejlesztési góc. A térség települései közötti kapcsolatok objektív folyamatok következtében erősödnek. Ezt tudomásul kell venni, ennek részleteit fel kell tárni, a tervezést erre kell építeni. Ehhez viszont elengedhetetlen a tudományos kutatómunka, ami a rendkívül sokoldalú folyamat következtében szükségképpen polidiszciplináris megközelítést igényel. A számos tudományág képviselőit összefogó vizsgálat 1978-ban indult meg, s összesen három évig fog tartani. Az első év kutatómunkájára vonatkozóan részletes tematika készült, ez alapján dolgoztak az egyes szerzők. Az elkészült anyagrészeket elismert szaktekintélyek opponálták, akiknek véleménye a további vizsgálatokhoz már eddig is sok segítséget adott. A következő két év kutatásaiban a vitaülés orientáló megjegyzései, javaslatai is felhasználásra fognak kerülni. Végezetül ismételten hangsúlyozta a kutatómunka irányítója, hogy a vizsgálatok célja a térség dinamikus és hatékony koordinált fejlesztése lehetőségeinek megteremtése. Ez érdeke a térség minden településének, de érdeke az egész (negyének is, sőt az országnak is, hiszen az arányos térszerkezeti fejlesztés gazdasági, politikai és hatékonysági szempontból is rendkívül fontos. Ezután került sor a felszólalásokra és a vitára. A kutatási anyag országos vonatkozásaival foglalkozott az elsőként felszólaló dr. Kiss István nyugalmazott tudományos tanácsadó (Budapest). Felszólalását külön közli a Békési Elet jelen száma. Dr. Jakucs László tanszékvezető egyetemi tanár (József Attila Tudományegyetem, Szeged) hozzászólásában kiemelte, hogy a vitaanyag sokrétűsége, interdiszciplináris megközelítéseket is lehetővé tevő széles szférájú információbősége a közép-békési centrumok fejlesztési koncepciójának olyan új lehetőségét és igényét teremtette meg, amelyhez fogható a korábban készült és kevésbé integrált szemléletű hazai tudományos feldolgozásokban máshol még nem valósulhatott meg. A vitaanyagot egészében véve a településhálózat-fejlesztési koncepciók mintaszerű és példamutatóan körültekintő megközelítési módjának minősítette, majd néhány gondolatot fűzött a természeti szférával foglalkozó fejezetekhez. 491