Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Bereczki András: A terület- és településhálózat-fejlesztés eredményei és feladatai Békés megyében

kcriilt. Ugyanakkor új igcnyek is keletkeztek, amelyeket jelentkezésükkel cgyidőben nem lehetett kielégíteni és ez jelentős társadalmi feszültséget hozott magával. Az infrastruktúra hiányok fokozatos felszámolásának egyik lehetséges útja a városi népesség (beköltözés) indokolatlan növekedésének féke­zése, a feszültségek újratermelődésének korlátozása. Más oldalról viszont az a törekvés, hogy az urba­nizáció fokozatosan kiteljesedjen és a megye városhálózata térben is arányosan fejlődjön. Egy arányo­sabb városszerkezet kialakulása jelentősen elősegítené, hogy megyén belül az életkörülmények - a fej­lődés mellett - a kiegyenlítődés irányába is hassanak. A kiemelt települések (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Békés, Szeghalom, Mezőkovácsháza, Gyoma, Endrőd) adják a gerincét a megye településhálózatának, a feladat is abban jelentkezik, hogy ezek a települések tartalommal tudják megtölteni funkciójukat. A kiemelt szerepkörű települések mellett a jövőben célszerű nagyobb figyelmet fordítani az alsóbb fokú központok (községek) irányába, ezzel egyrészt enyhülhet a kiemelt szerepkörű településekre nehezedő nyomás, másrészt a területi kiegyenlítődés folyamata erősödhet. Kettős feladatot kell tehát megoldani; a kiemelt települések mellett gondolni kell az alsófokú központokra (községekre) is. A magasabb fokú ellátást viszont a jövőben is a kiemelt kategóriába tartozó településeknek kell meg­valósítania, fenn kell tartani a városok és a városi funkciót ellátó települések fejlesztése szempontjából megkülönböztetett helyzetét. A jövőben a hatékonysági kérdéseknek egyre nagyobb súlyuk lesz. A termelő ágazatok (ipar, mező­gazdaság) mellett be kell, hogy vonuljon e fogalom a településhálózat-fejlesztés területére is. A közép­és felsőfokú ellátást biztosító intézmények kapacitását úgy kell méretezni, hogy azok ne csak a köz­pontokban, hanem az előbbiek vonzásterületén élő lakosság szükségleteit is kielégítsék. Az életkörül­mények javításában fokozott feladatot jelent a közlekedési kapcsolat biztosítása. Az egymással vala­milyen formában összefüggő települések (térségek) kapcsolatára a jövőben nagyobb figyelmet célszerű fordítani, másrészt szükséges, hogy az ilyen településeket egységes rendszerként kezeljük. Ilyen egy­séges rendszer lehet a három város (Békés, Békéscsaba, Gyula). Összefoglalva: elmondható, hogy a terület- és településhálózat fejlesztése igen összetett és sokirányú feladatot jelent. A termelő és nem termelő anyagi és nem anyagi ágazatok egyaránt befolyásolják a fej­lődést. Az elmúlt időszak eredményei azt bizonyítják, hogy jelentős változáson ment át Békés megye, a statikus állapotot egy minőségileg új, dinamikusabb változás kezdete követi. A fejlődés nem volt mentes az ellentmondásoktól sem. A jövőben csak a távlatokban való gondolkodás és fejlesztés hozhat kielégítő eredményt a terület- és településhálózatfejlesztés területén. 490

Next

/
Oldalképek
Tartalom