Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - SZEMLE

e témához kapcsolódó határozatainak gyakorlati megvalósításának feladatait. „A fejlesztési célok megvalósításakor tekintettel kell lenni a természetés környezetvédelemre" - s ez csak tígy valósítható meg, ha az emberek tudatát, ismereteit állandóan tovább fejlesztjük, „hogy méginkább elfogadott legyen a természeti környezet egységes egészként való kezelése". Nagyon szívhez szóló a bevezető záró gondolata: "együtt kell élni, dolgozni e területeken tevékenykedőkkel, védelmezni a földet, a vizet, a levegőt, a mező- és erdőgazdaságot, a természeti környezetet, mint létünk, pihenésünk, örömünk és boldogságunk alapjait - amelyek nagy veszélynek vannak kitéve". Ez minden hazánkfiának kötelessége, ehhez nyújt segítséget e kiadvány. A könyvben kilenc tanulmányt találunk, ezeket röviden az alábbiakban ismertetem. Dr. Sterbetz István - „Vadászat-Halászat-Természetvédelem" című tanulmánya átfogó, széles képet ad a vadász, halász, horgász és hivatásos természetvédő kulcsfontosságú ökológiai szerepéről a természet életközösségében. Kiemeli a mesterséges őkorendszerek fenntartásában az együtt dolgozás - az aktív védelem közös megvalósításának egyedüli útját. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal szervezetében dolgozók nemcsak a nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, de hazánk minden talpalatnyi területén kötelesek gondoskodni a természeti értékek szakszerű természetvédelmi kezeléséről. Ebben a legeredményesebb segítséget a vadászfegyvert, hálót és horgászbotot tartók százezres tábora adhatja. Igaz, a legnagyobb kárt is e tábor tudatlan tagjai követhetik el, „valamennyien élet és halál urai", s ha tudással, fegyelemmel és mások fegyelmezésével tevékenykednek, hazánk természeti kincsei és benne részeként vadállománya megőrizheti világhírét. A közös célfeladatok megvalósulásának iskolapéldája a magyar túzok génpopulációinak megmentése és biztató fejlődése. (A dévaványai túzokrezervátumban.) A tanulmány szerzője a hazai természetvédelem elismert szakírója, az ügy igaz apostolához híven vázolja az ősi ösztönökben gyökerező vad, zsákmányszerző, természetet legyőző ember paradox lehetőségeit. A szerző megállapítása szerint a kivezető út a vadász, a halász, a horgász és a természetvédelem hivatalos művelőinek közös célok érdekében, egyetértéssel végzett munkálkodása. így legyen! Dr. Kővári E. Péter - Béla Ottó - Jávor Péter Szekeres András „Békés megye vadásztársaságai" című tanulmányukban olvashatunk a ioo éve megalakult Magyarországi Vadászok Védegyletéről, amelyben még „úri passzió" volt a vadászat. A kezdettől napjainkig ívelő megyei eredményeket veszik sorra. A megye 47 vadásztársaságában 2000 vadász hódol nemes szenvedélyének, s ezzel párhuzamosan a népgazdasági tervekben meghatározott vadgazdálkodási terveket is teljesíti. Jelentős devizaösszeg az évi bevételük. Beszámolnak arról az örvendetes és máshol még ritka együttműködésről, ami a mezőgazdasági üzemek és a vadásztársaságok között mint szocialista szerződések élnek Békés megyében. A közös felismert érdek-a nyúl-, fácán-, őzállomány megóvása - egyformán közös érdekük, mint a haszonvadakat és a termést egyaránt károsító dúvadak irtása. A tanulmány tanulságos és lényegretörő áttekintést ad a megye 47 vadásztársaságának tevékenységéről. A társaságok külön-külön ismertetésében képet kapunk a háború utáni megalakulástól a napjainkig tartó eredményes vadgazdálkodásról. A létszám alakulásáról, a pénzügyi gazdálkodásról, tervekről szóló részek érdekes összehasonlításokra adnak alkalmat, - e tanulmány révén — jobban megismerhetik egymás gondjait és eredményeit a megye vadásztársaságjai. Dr. Kozma Lajos és Nagy Sándor - „Halászat-halgazdálkodás Békés megyében" című tanulmány történeti áttekintést ad e témáról, kezdve a magyar halászat történetének első írásos, 1001-ből ismert adataitól a mai tudományos igényességgel folyó munkáig, a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet és a biharugrai Halgazdaság munkálkodásáig. Békés megye népének élete, emberi fejlődése mindig szoros összefüggésben volt a Körösökkel, azok vízjárásával és halászatával. A tanulmány figyelmet lebilincselően sorolja fel a halászat, eszközhasználat megyei adatait, pontosan beállítva a régi Magyarország halászatának alakulásába. A halgazdálkodás és halászat jelenlegi helyzetéről megtudjuk, hogy a megyében 2605 hektár mesterséges halastó létesült, s a természetes Körös és a holtágak vizeivel 4000 hektár a halfogó terület. Ez nem kicsiny rész, mégis Békés megyében még az országos átlagnál is alacsonyabb a hal fogyasztás, holott az adottságokból nem ez következne.) Országos átlag 2,8 kg, ami a világátlagnál 4,5-szcr kevesebb). A halászati termelőszövetkezetek által kifogott zsákmány 40-55 százaléka a Kelet-Ázsiából betelepített uö390