Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi köznevei

felső ~ i. .valamely területnek az északi része' - 1873: „..felső csepüs kerti szőllője.." (Gy. P. 1873. okt. 26.), 1876: ,,..a felső czifra kertben., szénája van eladó.." (Gy. P. 1876. jún. 18.), 2. északabbra fekvő' - 1851: Felső nemet utcza (Szabó F. 33), 3. ,magasabban fekvő' - 1864: ,,..a felső tesz egyszersmind Mirhó hát.." (Pesty). fenék feliek: fenik ,cgy földterület legmélyebben fekvő része' - 1851: ,,..a varsány fenékben köles alá feles főid osztatik.." (Gy. P. 1851. márc. 30.), 1864: „Bikafenék, régen kákás víz állás.." (Pesty). A Körös szabályozása előtt az olyan helyet nevezték fenék- nek, ahol a víz az áradás visszahúzódása után is ottmaradt. fok — 1. .Körössel vagy a Berettyóval közlekedő vízér - nagyobb vízzel közlekedő vízér' - 1832: „..Az Őzed halom mellett Csergettyű fok.." (Úrb. ir.), 1832: „..és Nagy fok mellett cső víz állásokra.." (Urb. ir.). Aradások alkalmával a kiömlő folyó az alacsonyabb partrészeken tört ki, s terült szét a környező, mélyebb fekvésű földeken. Amikor az ár visszahúzódott, akkor az eredetileg kiömlési pontokon tért vissza a víz a folyókba. Ezt, az érnek a folyóval történő érintkezési pontját nevezték fok-nak. 2. ,vízbe nyúló földnyelv' - 1864: „Disznós örvény, a Hosszúfok csúcson.." (Pesty). A köznév 2. jelentése ma már alig ismert Gyomán, csak történeti adatunk van rá. Az 1. jelentés esetében az adatközlők legnagyobb része a fok földrajzi köznevet azonosnak tartja az ér-rel. főcsatorna — ,fontosabb, nagyobb csatorna, amely közvetlen kapcsolatban van a Körössel vagy a Berettyóval' - Tclki-Pcrcsi-/oaaíor/ííi, Malomzug-Simafoki-/o«űíor/ííí. FÖLD főd 1. ,a volt falu határa, földterülete' - 1756: „.. Egei jöld Ványaival.. Vég érnél ütköznék..; ..és Dél felé Egei földet említett.." (Harr. D. 61/1756), 2. ,megművelt szántóföld, földterület' - 1898: ,,. .a község tulajdonát képező nagysziki föld.." (Gy. T. jk. 1898/205), 1851:,,.. A Város földje árendába adatik holdanként 3 évekre.." (Gy. P. 1851. szept. 21.), 1851: „.. A Varga-féle földön dinnye földek osztatnak.." (Gy. P. 1851. márc. 30.). Füzes — ,fűzfabokrokkal sűrűn benőtt terület' - Füzes. füzfás fűszfás ,fűzfabokrokkal, fűzfákkal benőtt terület' 1864: ,,Fűzfás zug, a körülötte nőtt fűzfákról." (Pesty), 1873: „..afűzfás gát végéig elhagyott két vasgereblyét.." (Gy. P. 1873. júl. 16.). GÁT — 1. ,árok, patak, folyó feltöltött partja', 2. ,árvíz ellen földből épített, hosszanti töltés' - 1852: „. .A hosszú gát mellett az úgy nevezett Kis perjés álláson.. föld fog osztódni.." (Gy. P. 1852. máj. 2.), 1853 :„. .a hőgyere^ííf mellett lévén a városnak szénája.." (Gy. P. 1853. júl. 31.), 1873: „A Nagyréti gát holnap kiosztódik.." (Gy. P. 1873. nov. 2.). A gátakat elsősorban az árvizek elleni védelem céljából építették. GÖDÖR — .természetes vagy mesterséges úton keletkezett talajmélyedés, amelyben gyakran található víz' - 1832: ,,..és a Csepüs Kert előtt cső Szék gödrök.." (Urb. ir.), 1832: „..az úgy nevezett.. vájog vető gödrök nevezete alatt.." (Urb. ir.). Megjegyzendő: nagysága és mélysége is igen változó. GYEP ~ 1. .legelő, füves terület', 2. .feltöretlen, füves legelő' - Német-gyep. Adatközlők szerint a gyepnek mindig azt a részét jelölték ki kaszálónak, ahol előzetes becslés alapján kövérebb volt a fű, a többi részt legelőnek használták. hajlat — ,mélyebb fekvésű talaj mélyedés, terület' - Egei-hajlat. A hajlatokban lehetett valamikor ér is vagy folyómeder. halastó — .halban gazdag, haltenyésztésre szolgáló kisebb-nagyobb állóvíz' - Halastó. halom — 1. ,kisebb, kiemelkedő, kerek domborulat' - 1775: „..Esküt Laponyág mellett a Rédc halmáig.." (Harr. D. 28/1775), 1864: „Őzedhalom, a DVányai ország út szélen.." (Pesty), 2. ,nagyobb, kiemelkedő, kerek domborulat' - 1855: „Egei-halom mely legnagyobb.." (Palugyai 257), 1909: Magas halom (T. 16), 3. ,nagyobb, kiemelkedő domborulat' - 1466: ,,..ad partem orientalem Ásót halom." (BO. I. 75), 1775: „..azon erecske mely Lukas halomhoz közel lévő.." (Harr. D. 28/1775). A halmok alakját pontosan nem lehet meghatározni, csak az egyes halmokat ismerve lehet őket a fentebbiek valamelyikével jelölni. Ugyanis a kisebb halmok 1-2 méterre, a nagyobbak 3-7 méterre emelkednek ki a környezetükből. Alakjuk lehet megközelítőleg kör alakú, de vannak szélesebb alapú, hosszabban elnyúlóak is. Eredetét tekintve lehet folyó, ér által összehordott, természetes hordalék, de némelyek egészen biztosan mesterséges alkotások. Mint mesterséges alkotást tekintik, kun, tatár, törökök által emelt halmoknak, s mint ilyet őskori síremlékeknek, temetkezőhelynek vagy őrhalomnak. Hogy ezek töb361