Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi köznevei

majd Mező-Túr, Póhalom, Károly és Szeghalom mellett elhaladva, a bihari földvárnál végződött.." (Gallacz 164), 2. ,hosszúkás folyóka vízlevezetésre'. A példában szereplő Ördögárok mesterséges, védelmi célokat szolgáló, hosszan elnyúló árok volt. A ma is meglévő kisebb-nagyobb árkokat a gyomaiak vízlevezetés céljából ásták, úgyszintén a kerteket is köriilárkolták (ti. a különböző, nagyobb kiterjedésű gyümölcsöskertckct). ásás ~ 1.,ásott gödör, ahol feltört a talajvíz' (Kázmér 21) - 1425:,,.. Gyomától az 1425-iki határjárás szerint., a Körözs balpartján az Aranyasűs .. választották el.." (Kar. II. 91), 2. ,a földnek ásóval való megforgatása'. A köznévnek Gyomán csak a második jelentése ismert. bánya — ,homok, agyag kitermelő helye' - Homok bánya. belső — ,a faluhoz közelebb eső' - 1875: „..belső czifrakerti.. szöllöje.." (Gy. P. 1875. dec. 12.), 1901: „..Belső Nádas sziget..; ..Bc/só'-Nádasszigeti oldalág.." (Ivánf.). bogárzó — ,olyan legelő hely, ahol a jószág megszabadult az élősdicktől' - 1756: „..Bogarzo Sziget.. (Harr. D. 62/1756), 1864:,,Bogárzó sziget, ahol a marha bogárzott.." (Pesty). csárda — .pusztai vendégfogadó' - 1755: „..azon két bárány, amelyeket a Csárdába megettek.." (Urb. jk. 68), 1775: ,,. .a mely Balai Csárdáiul Ványa felé megyen.." (Harr. E. 31/1775). Adatközlők szerint enni, inni, aludni lehetett a csárdákban, sőt még a jószágot is (pl. lovat) cl lehetett látni. csatorna — .mesterséges, vízvezető árok' - Nagy -csatorna, Udvarnoki-rsa/or/iű, Ballai-aa/onm. A csatornákban az év legnagyobb részében van víz. csücs ~ .hegyben, ék alakban végződő földterület' - 1864: „Disznós örvény, a Hosszúfok csúcson.." (Pesty). csurgó ~ fluentum, canalis' (OklSz., Kázmér) - 1883 : Csurgó ér (T. 12), 1901: „Csurgó-Kengycléri oldalág.." (Ivánf.). Gyomai adatközlők szerint a csurgó (Csurgó-ér) olyan ér, amely estirgás-szcrfie 11 vágja ki magát a Berettyóból. daráló darálló: daráló ,a jószágeleség őrlőhelyc' - Kató-daráló. domb — ,kisebb, kerek, kiemelkedő domborulat' - 1832: „Az Ugarok szélibe eső út az Álmos dombtól a Cscpüs Kertig. "(Urb. ir.), 1864: „Almás domb, innen a Körözsön.." (Pesty). Egyes adatközlők szerint azonos a halommal, mások szerint kisebb annál. Gyomán napjainkban földrajzi elnevezésekben inkább a halom köznevet használják. duda — ,a csatornák föld alatti, néha felszín feletti, összekötő, átvezető csöve' - Kettős-duda. Beton és vascső is lehet, átmérője az elnevezést nem befolyásolja. így nevezik a lakóházak kertjeiből az utcai árkokba a járda alatt kivezető, vizet levezető csöveket is. dűlő — 1. ,megművelt szántóföld' - Kőszegi-dűlő, 2. ,dűlőút, mezei szekérút' - Hornok-í/ií/ő, 3. .megművelt szántóföld és a mellette haladó dűlőút' - Kgoston-dűlő. A példaként felhozott földrajzi név az első esetben csak szántót, a második esetben dűlőutat, a harmadik esetben pedig szántót és dűlőutat is jelöl. eleje ~ 1. .valamely tájrésznek a településhez közelebb eső része' (Kázmér 62), 2. .bejárata, bejárati része' - 1851: ,,. .az Ivánfok zug elejére kaszálni ki áljanak.." (Gy. P. 1851. jún. 29.), 1853 : „. .a Torzsás zug elejére a ménes és gulya holnapi nap kiverődik.." (Gy. P. 1853. ápr. 24.). ÉR — ,keskeny vagy változó szélességű, hosszabb, lapályos mélyedés, vizesárok' - 1435: ,,..et adpcllatur Sebesér.." (BO. I. 60), 1761: ,,..a Kőrős Erén..; ..Körös Ér Partya mellett.." (Harr. D. 64/1761). Gyoma környékén ma is így nevezik a szántókon, legelőkön keresztül-kasul húzódó, hoszszanti talajmélycdésckct, amelyekben eredetileg, a Körös szabályozása előtt rendszeresen volt víz. Ezeknek az ereknek a szélessége, mélysége és hosszúsága is változó. így például van olyan, amely 3-5 km hosszú és 50-100 méter széles. erdő — ,fákkal benőtt nagyobb terület' - Nagy-crJő. Gyoma környékén nagyon kevés van belőlük, inkább csak az ártérben húzódnak. farok — .földterület hosszan elnyúló, clkeskcnycdő vége' 1782: „..hogy innen a Pap halmi Sziget farkánál a Sebes ér felé ment a határ.." (Harr. E. 45/1782). 360