Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Imre: Gyakorlati oktatás a szarvasi mezőgazdasági középiskolában

GYAKORLATI OKTATÁS A SZARVASI MEZŐGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLÁBAN MOLNÁR IMRE BEVEZETÉS A felszabadulás után, közvetlenül a háború befejezése időszakában az intézetben megkezdődött az oktatás. A megváltozott körülmények között számtalan nehézségbe ütközött a tanítás megindítása, nemcsak az oktatói kar létszáma csökkent, hanem a tangazdaság is jelentős károkat szenvedett. A politikai helyzetben történt változás a tanulók részére bizonytalanná tette a szakmaválasztást, emiatt lecsökkent az elsőéves tanulók száma. A mi osztályunk 1945 őszén kezdett 18 fővel, túlnyomóan olyan tanulók jöttek össze, akiket fűtött a szakma iránti szeretet. Túlzás lenne azt állítani, hogy bármelyikünk is tisztában lett volna a szakma jövőjét illetően, a régi gazdasági rend összeomlott, az új - ami nagyobb jelentőséggel bírt - ismeretlen volt előttünk. Mégis volt valami a szakmaszereteten túl, ami erre az útra terelt bennünket, de ezt nehéz lenne megfogalmazni. Fiatalok voltunk, nem tudtuk felmérni kellő komolysággal jövőnket, de az biztos, hogy nem éreztük magunkat bizonytalanságban. Az elméleti képzés mellett a gyakorlati oktatásban még nehezebb volt a helyzet. A háború következtében a tangazdaság tönkrement, az állatok, eszközök kis részét sikerült megmenteni a pusztulástól. Ilyen körülmények között a gyakorlati foglalkozásokon több hangsúlyt kapott a fizikai munka a szakmai képzéssel szemben, mint korábban. Az intézet tanári kara a nehéz helyzetben is elkövetett mindent, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező gyakorlati szakemberképzés színvonala megközelítse a békeévek mértékét. Ez a törekvésünk az akkori időszakban, valamint az évtizedek távlatából értékelve, sikerrel járt. GYAKORLATI OKTATÁS Az elméleti képzés magas követelménye mellett nagy gondot fordítottak a gyakorlati oktatásra is. Fokozottan ügyeltek arra, hogy az elméletben tanultakat a tanulók gyakorlatba is átültessék. Általános elv volt, hogy az alapvető tudást minden tanuló megszerezze, akinek ez nehezen sikerült, azt különböző módszerekkel rákényszerítették az ismeretek elsajátítására. A vetőgép beállítását hozom fel példának, ezt mindenkinek kifogástalanul ismernie kellett, mindenkivel addig gyakoroltatták, amíg a kivitelezést meg nem tanulta. Emellett még sok, a kor színvonalának megfelelő gyakorlati munkát kellett ismerni, pl. a traktorvezetést, a cséplőgép etetését, a magtisztító gépek beállítását stb. Valódi ,,iiiűi'ezető"-képzés folyt az oktatás keretében, a különböző gyakorlati fogásokat minden gazdász úgy megtanulta, hogy az életbe kikerülve alkalmazni is tudta. A gyakorlati képzés rendszere három gyakorlattípusra épült: 1. heti gyakorlati foglalkozás 2. négyhetes nyári gyakorlat 3. hetesi szolgálat I. Heti gyakorlati foglalkozás A tanév folyamán minden héten három-négy óra gyakorlati oktatás volt órarend szerint, ez a hét azonos napján az iskolai oktatás után a délutáni órákban került megtartásra. 240