Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Imre: Gyakorlati oktatás a szarvasi mezőgazdasági középiskolában

A gyakorlatok célja az elmélet és gyakorlat kapcsolatának megteremtése, a fogások elsajátítása; az eljárások megismertetése. Ennek a gyakorlattípusnak a felelős oktatói a tangazdaság-vezető és a kertészeti vezető tanárok voltak. A foglalkozás elsősorban az iskola 460 kh-as tangazdaságban (Bika­zugban) kisebb részben a kertészetben (10 kh), valamint néhány esetben az intézet kísérleti telepén (bemutató) történt. A háborút követő években szükség volt a kézi munkaerőre is, mégis a gyakorlat idején a fő cél az volt, hogy a tanulók az időszaknak megfelelő mezőgazdasági munkákban részt vegye­nek fizikailag, hogy így maradandóbbá váljék tudásuk. A tanév folyamán részt vett a tanuló egy-egy növény, például: kukoricatermesztési, lucernatcrmesztési, vagy a szőlőművelési munkákban. Ami speciálisan szarvasi módszernek nevezhető, hogy a gyakorlati foglalkozást mindig összekapcsolták az elméletben tanultakkal, ráirányították a tanuló figyelmét arra, hogy mit miért kell csinálni. A heti gyakorlatokra Bikazugba a tanulók minden esetben gyalog mentek ki (ez 5 km távolságra volt a vá­rostól), így egy alkalommal ez 10 km megtételét jelentette. Ugyancsak gyalog jártak ki az intézet hall­gatói a kertészetbe és a kísérleti telepre, ez azonban már nem jelentett nagy távolságot, mivel 1 km-re terült cl az iskolától. A másnapi elméleti órákra készülni kellett, nem vették figyelembe az előző napi gyakorlati foglal­kozást, illetve egyáltalán nem számított mentő körülménynek annál, aki készületlenül jelent meg az órán. Ezért a kollégiumba történt visszaérkezés után mosakodás, vacsora, utána pedig tanulás következett, s ez az esti órákba nyúlt. A gyakorlat színhelyére történő kiérkezés után egy tanuló sorakoztatta az osztályt hármas sorokba, jelentést tett a gazdaságvezető tanárnak, aki ismertette a foglalkozás tárgyát és jelentőségét, ezek után megkezdődött a munka. A gyakorlat befejezése alkalmával ismét sorakozott az osztály hármas osz­lopban, amikor ugyancsak katonás jelentéstétel következett, majd a végzett munkával kapcsolatos szakmai megbeszélés (a témának megfelelő részletességgel). A gazdasági gyakorlatok ilyen módon kerültek megtartásra 4 éven keresztül, ez idő során a tanulók minden, az oktatással kapcsolatos fontos mezőgazdasági munkában részt vettek. 2. Négyhetes nyári gyakorlat A gyakorlatok célja az üzemszerű csoportos munkák végzése, a heti foglalkozásokon elsajátított gyakorlati készségek továbbfejlesztése céljából. A IV. évfolyam kivételével az alsó három osztály a nyári szünetben négyhetes gyakorlaton vett részt. Általában 3 hetet Bikazugban, 1 hetet a kertészetben és a kísérleti telepen kellett eltölteni. Ellentétben a többi gyakorlattal, itt a fizikai munkavégzés szerepelt nagyobb súlyban, bár kisebb mértékben az elmélettel történő összekapcsolás is megtörtént. Hetesi szolgálatot is tartottak a gyakorlatban részt vevő osztály tanulói, akik ugyanúgy váltották egymást, mint az oktatási év idején. A foglalkozások a soron következő munkákban történtek, pl.: kapálás, kaszálás, aratás, cséplés, illetve minden olyan munkát cl kellett végezni, ami a gazdaságban ebben az idő­ben előfordult. A munkaidő nem volt szigorúan megszabva, Bikazugban 9-10 óra naponta, esetenként még ennél is több, egyedül a munka reggeli megkezdése és az ebédidő volt kötött. A kertészet területén kedvezőbb volt a helyzet, mert ott szabályos 8 órai munkaidőt kellett megtar­tani, ezért ide szívesebben mentek a tanulók. Az itt végzett munka pihenésnek számított a Bikazugihoz képest. A kertészetben azért is szerettek dolgozni a tanulók, mert bent laktak a konviktusban, munka végeztével minden nap kimehettek a városba moziba, egyéb szórakozóhelyre, amíg Bikazugban ez a lehetőség nem volt meg. Bikazugban az elszállásolás a gazdaság területén lévő tanulószálláson történt, ezt elhagyni a munkaidő lejárta után sem lehetett, kivételes esetben vasárnap, ekkor is külön engedéllyel. Egyetlen szórakozás volt a major mellett lévő Holt-Körös, itt fürdeni és csónakázni lehetett. Ettől függetlenül nem unatkoz­tak a gazdászok, mert egymást szórakoztatni tudták, kisebb diákcsínyek is előfordultak, de egyébként jó humorú együttes volt, mindig akadt, aki szórakoztatta a többieket. Este takarodó előtt létszámellenőrzést tartott a gyakorlatvezető tanár, akit erre az időszakra az isko­lából küldtek ki, tehát közvetlenül nem a gazdaságvezető gyakorolta az ellenőrzést. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom