Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Vidám Csaba

Dorkovics: Hallod-e, harangozhatnál nekem is. Ezek kimuzsikálnak, te meg kiharangozhatnál! Harangozó: Megteszem szívesen, ha fizet egy féldecit. Dorkovics fizetett, a harangozó megitta, de mindjárt sürgetni is kezdte vendéglátóját: - Gyorsan fogjon be, induljon, mert mindjárt üti a hármat, harangozni kell. Dorkovics ki a kocsmából, fel a kocsira, közibe csap a lovaknak, s abban a pillanatban megszólal a toronyban a hajnali harangszó. Dorkovics bácsi haláláig dicsekedett azzal, hogy őt kiharangozták egyszer, amikor Csorvásról hazaindult a tanyára. 31. Csabai eszkimó. Volt Csabának egy falubolondja. Orechár Janónak hívták. Napközben mindig az utcán kószált, éjjel pedig a Felsővégi temetőben, az Urszínyi kriptában aludt. Egyszer egy fatolvajt, aki éjszaka ment a temetőbe fejfákat lopni, valósággal halálra ijesztett. Történt aztán, amikor Sztraka Gyuri, a hírhedt csabai főszolgabíró fölment Pestre a millenniumi kiállításra, hogy az ott található sokféle érdekesség között látott egy eszkimót is. Mikor megnézte, úgy tűnt neki, mintha az eszkimó hirtelen pislogni kezdett volna. Sztraka tovább ment, de a dolog nem hagyta nyugodni. Visszatért hát, meg jobban megnézte magának az eszkimót s lám, az most már egészen riadtan pislogott. - Jano! - kiált rá Sztraka - hát te vagy az ? - Én fébíró úr, kírem szípen. - És mi a fenét csinálsz te itt? - Halat eszek napszámba! - felelte a kérdőre vont. (Jano feladatai közé tartozott ugyanis az is, hogy nyers halakat nyeldessen - illő fizetségért - a nézők szórakoztatására.) 32. A töpörtyíí. (Elmondta U. Gy. napszámos.) Tavaly Fényesen arattam napszámosként Cs-éknál. Egy reggel amikor éppen savanyú levest ettünk, a leves tetején egyetlenegy szem töpörtyíí úszkált. Eszünk, eszegetünk, nyolcan ültünk a bogrács körül, a gazdáék, a béres, a kondás és én. Az az egyetlen árva töpörtyű pedig csak úszkál, úszkál a leves tetején, hol egyikünk, hol másikunk kanalába ütközik, de mindig megugrik. Ahogy ott beködjiik, döfködjük a bográcsban, egyszercsak megállapodik az én kanalamban. Ham! bekaptam azon nyomban. Már jóval a kukoricatörés után találkoztam egyszer a gerendási úton Cs-ék béresével, aki már meszsziről vidáman integet, kiabál felém: - Hé, Gyuri, de meghíztál! Én tudom ám, hogy mitől dagadtál meg ennyire. - Ugyan mitől? - kérdem. - Hát attól a töpörtyűtől, amit a nyáron Cs-éknál előlünk elhappoltál! INFORMÁTOROK, FORRÁSOK A nevek után következő sorszámok jelzik, hogy melyik történet kitől való. A gyűjtés ideje az 1965/6. év. BANKÓ András ny. városi főmérnök, Békéscsaba. 21, 22, 23, 24, 25, 28, 31. Cabiansky Kalendár. Szerk. dr. Szeberényi Lajos Zs. 13. (1924. évf.) 14. (1927. évf.) 32. (1928. évf.) HAAN Lajos evang. lelkész, Békéscsaba: Hazánkban működött, különösen evang. papokról és tanítókról szóló anekdoták, i860. Kézirat, dr. Hanzó Lajos tanár, Szarvas, tulajdonában. 2, 3. Evanjelicky Hlásnik, Szerk. dr. Szeberényi Gusztáv, Békéscsaba. 4. (1932. évf. 8. sz.) FABRY Károly ügyvéd, Békéscsaba. Csabai élet, 1924. Mezőberény. 5, 10. LEHOTSZKY IGOR ny. igazgatótanító Békéscsaba: Régi esetek. Kézirat, özvegye tulajdonában. Év ?. 6, 8, 9, 12, 20, 26, 27. GALIK János ny. igazgatótanító, Budapest. 7, 11, 15, 16, 17, 19. RELL Lajos gimn. igazgató, Békéscsaba népe. In Békéscsaba mon. Szerk. dr. Korniss Géza, Békéscsaba. 1930. 1. SLYVCH Pál tsz-gazda, Kétsoprony. 18, 29, 30. 230