Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Kiss László: Írógéptörténeti kiállítás a Munkácsy Mihály Múzeumban

ismeretterjesztő nevelő szerepet vállalni. A műszaki múzeumok ezért fontos kultúrpolitikai missziót teljesítenek. Tevékenységük szorosan kapcsolódik a közművelődés, a kultúra különböző ágazataihoz, kulturális közéletünkhöz. Mindez aláhúzza a műszaki múzeumügy fejlesztésének politikai és kultúrpolitikai szükségességét, ugyanakkor megköveteli azt is, hogy a múzeumok kezdeményező és cselekvően aktív segítői legyenek művelődéspolitikai céljaink megvalósításának. Az Országos Műszaki Múzeum hasznos törekvése, hogy a majdani állandó kiállítás megvalósításáig is folyamatosan bemutassa gyűjteményanyagát. Ez alkalommal az írógépekre esett a választás és különös jelentőséget ad a rendezvénynek, hogy az itt látható fejlődéstörténeti emlékanyag a budapesti és kassai műszaki múzeumok gyűjteményeire épül. Ebben a közös rendezvényben nem csupán az fejeződik ki, hogy a technika fejlődésében és térhódításában elmosódnak a földrajzi határok, hanem az a nagyszerű együttműködés is, ami a téma átfogó történeti bemutathatóságát eredményezhette, bizonyítva egyben a két múzeum kapcsolatának és közös munkájának eredményességét. Az, hogy ez a közösen rendezett írógéptörteneti kiállítás a sikeres kassai és a nagyon kedvező visszhangot keltett budapesti bemutató után a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba került, esetleg véletlennek is volna tekinthető. Azáltal, hogy az egyetlen vidéki bemutatás lehetőségének ismeretében éppen Békéscsabára esett a választás, kétségtelenül tudatosan vették figyelembe a rendezők a megye nemzetiségi adottságait. De más tényezők is közrejátszottak abban, hogy a vidéken sajnos még oly ritkán látható technikatörténeti témájú kiállítás Békéscsabára került. A kiállítás bemutatása tiszteletadás a magyar műszaki múzeum létesítését kezdeményező, megvalósítását szorgalmazó elődök előtt. Valószínűleg kevéssé ismert, hogy a magyarországi műszaki, illetőleg ipartörténeti múzeum létesítésének gondolata ebből a megyéből indult el már a XIX. század elején. Egy országos műszaki múzeum szükségességének felismerése azoknak a haladó gondolkodású Békés megyei elődcinknek a tudatában fogant meg, akik hazafiúi érzelmektől vezérelve már abban az időben harcba szálltak az osztrák abszolutizmus akkori másirányú terveivel. A történelmi előzmények I. Ferenc császár idejéig nyúlnak vissza, aki 1807-ben kelt rendelkezésével egy, a Habsburg birodalom gazdasági fejlődését áttekintő nyilvános, úgynevezett „iparkabinet" Bécsben történő létrehozását határozta cl. Ennek nyomán a magyar vármegyékhez is kiment az utasítás, hogy ipari termékeikből gyűjtsenek mintákat, és küldjék meg azokat a birodalmi gyűjtemény céljára. A birodalmon belüli önállóságunkra mindig is érzékeny vármegyék közül Békés megye képviselői fogalmaztak meg írásban is egy olyan jelentést, amelyben határozottan követelték, hogy a magyarországi „produktumok gyűjteménye" nem a birodalmi gyűjteményben, hanem az ország határain belül szervezett intézmény keretei között kerüljön bemutatkozásra. Ez volt az első lépés a magyar műszaki múzeumi gyűjtemény létrehozására, majd sok évtizedes viszontagság után a szocialista építés korszakában történt tényleges megvalósításához. 203 Részlet a kiállításról I.