Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Kiss László: Írógéptörténeti kiállítás a Munkácsy Mihály Múzeumban
A Békés megyei múzeumi szervezet jelenlegi törekvése és munkálkodása kötődik a hagyományhoz. A helytörténeti múzeumi kutatómunka keretében, annak szoros részeként foglalkozik a helyi termeléstörténet emlékeinek gyűjtésével, elsősorban a megyei sajátosságok szerinti legfontosabb ágazatával, az agrártörténeti múlt emlékanyagának feltárásával és megismertetésével a legrégibb időktől a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságig. A megyei közművelődési munkában és törekvésekben jól érzékelhető a technika és termeléstörténet iránti figyelem, valamint cselekvőkészség annak érdekében, hogy ebből a témakörből minél többet hasznosítsanak művelődéspolitikai célok megvalósításához. Szemléletes bizonyítéka ennek az írógéptörténeti kiállítás fogadása és a színvonalas megrendezésben a megyei múzeum hozzáértő, aktív közreműködése. „Az írógép tegnap és ma" című kiállításban kb. 80 gép szerepelt, nem művelődéstörténeti jellegű, hanem a gépeknek, mint műszaki alkotásoknak a fejlődését, korszerűsödését bemutató rendezésben, az első próbálkozástól napjainkig. Az írógépeken kívül a kiállításban szerkezeti rajzok, ábrák segítették az egyes típusok működési elvének megértését. A kiállítás rendezői igyekeztek átfogó képet adni a csehszlovák írógépgyártás múltjáról és jelenéről is: a gyártás ott 1932-ben kezdődött Remington licence alapján a Zbrojovka fegyvergyárban. Kezdettől fogva készítettek irodai és hordozható gépeket egyaránt, amíg megszületett az első saját típus, a Zeta-1501-es gépük. A villamos írógépek gyártását 1964-ben kezdték meg. Ebből az időből való a Consul-1551 típus, majd annak korszerűbb, magasabb igényeket kielégítő, nagyteljesítményű változatai. A nálunk is jól ismert és népszerű csehszlovák írógépek között ma már olyan gép is van, amellyel az írás sebessége percenként 1800-9000 leütés lehetséges. A magyar írógépgyártás története nem ilyen régi. Igaz, a század elején volt egy elvetélt kísérlet, amikor Szénásy Béla irodai felszerelés-gyáros szabadalom átvételével akarta ezt az iparágat meghonosítani hazánkban. Vállalkozása azonban kudarcba fulladt, mert a gyár alapításához szükséges részvénytőke nem jött össze. Hogy milyen lehetőségei lettek volna az írógépgyártás bevezetésének, arra talán legjellemzőbb, hogy már a múlt század 90-es éveiben a gyártásban vezető amerikai cégek mind szabadalmi oltalom iránti igényt jelentettek be Magyarország területére, tartva az esetleges konkurrenciától. Többszöri sikertelen próbálkozás után végül 1976-ban indult meg Magyarországon is az írógépgyártás, amikor a svájci licenc alapján az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat megszervezte a Hermes 3000 típusú írógép nagy sorozatban való gyártását. Ebben az évben kezdte el gyártani a Magyar Optikai Művek kooperációban az Adler típusú írógépeket. Verő Gábornak, a Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettesének megnyitójában mondott kívánságai - mint az a kiállítás nyitvatartása alatt bebizonyosodott - megalapozottak voltak: „Őszintén remélem, hogy a kiállítás nemcsak a szakemberek, hanem bizonyára a nagyközönség érdeklődését is felkelti. Kívánatos, hogy a rendezvény eredményesen töltse be közművelődési feladatát. Szolgálja hasznosan a technikai ismeretterjesztést, segítse elő a város és megye dolgozóinak tájékoztatását. Számunkra az jelentené a legnagyobb megelégedettséget, ha legnagyobb számban az üzemek és iskolák részéről jönnének látogatók." I Részlet a kiállításról II.
