Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: A szövetkezetek állami törvényességi felügyeletének néhány kérdése

A járási felügyeleti ellenőrzések, az ellenőrzéseket értékelő megyei és országos tapasztalat azt mutatja, hogy az utóbbi években számos tényező hatására a törvényességi felügyelet sem tartalmában, sem módszerében nem tudta mindenütt megfelelően követni a végbemenő változásokat és nem tudott megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Vonatkozik ez elsősorban a járási hivatalok mezőgazdasági feladatokat ellátó belső szervezeti egységei egy részének tevékenységére, országosan és Békés megyében egyaránt. Befolyásolja ezt a tevékenységet a belső szervezeti egységek kedvezőtlen létszámösszetétele, a magas fluktuáció, az előírt szakmai képesítés és a kellő gyakorlat hiánya. Az üzemek oldaláról a szövetkezeti méretek növekedése, az üzemi integráció, a termelési rendszerek tevékenysége, a működés összetettebbé válása, önállóságuk erősödése, a felügyelettel szemben támasztott egyre nagyobb igény. Sok szövetkezetben a személyi feltételek - a magasabb bérek, létszámösszetétel és más kedvezőbb feltételek miatt - kvalifikáltabb színvonalon biztosítottak mint az állami felügyeleti szerveknél. Mindez egyre nehezebbé teszi a járási hivatalok részére a törvényességi felügyelettel szemben támasztott szükségszerűen fokozódó követelmények teljesítését. Az új jogszabályok e körülményekre is figyelemmel lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az állami törvényességi felügyelet gyakorlását a megjelölt tanácsi szervek helyett más azonos szintű járási hivatalra, városi tanácsi szervre átruházhatja, ha ezt a szövetkezetek területi elhelyezkedése, szervezeti egységeik száma, vagy más a felügyelet szempontjából lényeges körülmények indokolttá teszik. Ugyanakkor lehetővé vált az is, hogy a megyei szakigazgatási szerv az elsőfokú hatáskört magához vonja és intézkedjen a törvénysértés megszüntetése iránt. Ezeknek a rendelkezéseknek az volt a célja, hogy egyrészt a hatáskörök járások és városok közötti átcsoportosításával az állami felügyeleti szervek követni tudják azt a változást, amely a termelőszövetkezeti mozgalomban a termelőeszköz-koncentráció, a gazdaságok egyesülése folyamán végbement. Másrészt lehetővé váljon az, hogy olyan esetekben, ahol az adott ügy súlyossága vagy más fontos körülmény azt indokolttá teszi, a megyei szakigazgatási szerv eljárhasson. Ennek eldöntése a megyei szakigazgatási szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szövetkezetek állami törvényességi felügyelete jelenlegi formájában - kisebb pontosításoktól, változásoktól eltekintve - 10 éves múlttal rendelkezik. Ennek ellenére a felügyelet gyakorlása során még a mai napig is vannak bizonytalanságok, pl. meddig terjed a felügyeleti jogkör, melyek gyakorlásának a helyes módszerei, eszközei stb. Az állami felügyeletet gyakorló szervek munkájának erősítéséhez kívánunk c néhány kérdés közelebbi megvilágításával is segítséget nyújtani. 2. Az állami törvényességi felügyelet meghatározása A szövetkezetek és szövetségeik állami felügyelete fontos tanácsi feladat. Ebben fejeződik ki leginkább, hogy az állam e területen is biztosítani kívánja a szocialista törvényességet mind a szövetkezetekbe tömörült állampolgárok érdekében, mind pedig azért, hogy a szövetkezet működése semmilyen tekintetben sem ellenkezzék szocialista érdekeinkkel. Nem szabad elfelejteni, hogy ugyanakkor a felügyelet lehetőség és eszköz is a tanácsok és szövetkezetek jó kapcsolatainak és sokoldalú együttműködéseinek kialakításához. A tanácsok részéről a szövetkezetek felügyeletének terjedelme az esetek többségében tisztázott és egyértelmű. Számos esetben elhangzik mégis a szövetkezetek részéről, hogy 168