Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: A szövetkezetek állami törvényességi felügyeletének néhány kérdése

a törvényességi feladatokat ellátó tanácsi szervek „gyakran túllépik" e jogkörben biztosított hatáskörüket. Véleményünk szerint - egy-két kivételtől eltekintve - nem erről van szó. Az üzemek tisztánlátását nehezíti az a valóságos, de „megtévesztő" körülmény, hogy a termelőszövetkezetek felett ugyanaz a szerv, nevezetesen a járási élelmiszergazdasági és kereskedelmi, valamint a városi termelésfelügyeleti és ellátási osztály gyakorolja az állami törvényességi felügyeletet, az ágazati - szakmai felügyeletet, valamint a mezőgazdasági szakhatósági tevékenységet is. Tovább komplikálja a helyzetet az a körülmény, hogy gyakran ugyanazon jól ismert tanácsi dolgozó jár cl valamennyi esetben. Nem ritka az az eset, amikor az államigazgatási szerv eljárása során - helytelenül - nem tisztázódik az a körülmény, hogy adott konkrét vizsgálat lefolytatására milyen minőségben kerül sor. A tanács képviselője hivatali minőségében szakhatósági jogkörét gyakorolja-e, vagy állami törvényességi felügyeletet lát el. Ennek a problémakörnek a tisztázását, az esetleges hatásköri túllépés vitáinak alapját igyekezett megszüntetni a termelőszövetkezetekről szóló törvény 123. §-ának (3) bekezdése, amely meghatározta az ágazati szakmai felügyelet célját. A hivatkozott jogszabályhely szerint az ágazati szakmai felügyelet célja, hogy e jogkörében eljárva, az államigazgatási szerv elősegítse az ágazati gazdaságpolitika megvalósulását, gondoskodjon arról, hogy a termelőszövetkezet tevékenységét a társadalmi érdekkel összhangban gyakorolja és különösen ügyeljen arra, hogy a szövetkezetnek nyújtott támogatást a népgazdasági célok érdekében használják fel. Ilyen értelemben a mezőgazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerv felülvizsgálja a termelőszövetkezet gazdálkodását is és e magatartásával nem lépte túl hatáskörét, csak éppen nem állami törvényességi felügyeleti jogkörben járt el, hanem ágazati - szakmai felügyeletet gyakorolt. A viták elkerülése és az egyértelmű hatékony tanácsi intézkedés céljából helyes és szükséges, hogy a törvényességi felügyeletből eredő ellenőrzés el legyen határolva minden más ellenőrzéstől. Ez nem azt jelenti, hogy nem hasznos összekapcsolni a különböző célú ellenőrzéseket, de mind az ellenőrzési területeket, mind a megállapításokat, a teendő - egymástól teljesen eltérő jellegű - intézkedéseket, szankciókat, élesen el kell különíteni. Helyes az elkülönülő jegyzőkönyvi felvétel, de még célszerűbb a külön jegyzőkönyv készítése. Ahhoz, hogy a törvényességi, az ágazati - szakmai felügyeletről, valamint a szakhatósági feladatok tapasztalatairól az üzemekben elkülönített, vagy külön jegyzőkönyvet lehessen készíteni, konkrétan el kell tudni különíteni a jogszabályban meghatározott állami törvényességi felügyelet részterületeit. Az állami irányítás és ellenőrzés a szövetkezetek és a gazdasági társulások felé alapvetően a törvényességi felügyelet keretében érvényesül. Az állam ennek útján biztosítja, hogy a szövetkezetek, azok érdekképviseleti szervei, valamint a gazdasági társulások: - alapszabálya és belső szabályzatai megfeleljenek a jogszabályoknak, - működésük és szerveik határozatai összhangban legyenek a jogszabályok és belső szabályzatok rendelkezéseivel. Joggal vetődik fel a szövetkezetekben az a kérdés, hogyan lehet megvonni a határvonalat a belső szabályzatok, valamint a jogszabályok körében abból a szempontból, melyek tartoznak az állami törvényességi felügyelet körébe. Ismert, hogy egy-egy szövetkezetnek mintegy 25-30 szabályzatot kell készítenie attól 169