Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Körmendi Klára: A közép-békési városegyüttes összehangolt fejlesztéséről

Úgy vélem, hogy a városegyüttes országon belüli helyzetét csak akkor ítélhetjük meg reálisan, ha saját térségébe, a Dél-Alföld területébe beleágyazva keressük a fejlesztés lehetőségeit, de figyelembe vesszük a térség fejlődését kívülről korlátozó tényezőket is, mint pl. egyéb központi szerepkörű települések, városegyüttesek fejlesztésével kapcsolatok célkitűzések, központi előirányzatok. Az együttműködés kérdése, témái szerteágazóak. Ezeket mind Csatári Béla, mind Madarász Tibor cikke széleskörűen meghatározza. Magam részéről néhány általam lényegesnek tartott kérdést, témakört emelnék ki. Szerintem lényeges a koordináció: - a vonalas infrastruktúrák regionális rendszerének a kiépítésében, fejlesztésében és fenntartásában, - az adottságnak megfelelő termelési struktúrák kiválasztásában, továbbfejlesztésében és a területen belül kooperáció kialakításában, - az üdülés-idegenforgalmi adottságok megfelelő hasznosításában az adottságoknak megfelelő üdülési formák, funkciók kifejlesztésében, - a kulturális, oktatási, egészségügyi funkciók összehangolt kifejlesztésében, - a környezeti feltételek biztosításában. Több szerző felvetéséhez kapcsolódva, fontos kérdéshely, a koordinált fejlesztés egyik feltételének tekintem a megfelelő szervezeti keretek kialakítását. A koordinált fejlesztéssel kapcsolatos döntések, a fejlesztések megvalósítása az üzemeltetés kérdése, olyan szerteágazó, bonyolult feladatot jelent, hogy, „előbb vagy utóbb létre kell hozni olyan fórumot, ahol a helyi tanácsok megbízása és képviselete alapján bizonyos szervezési kérdésekben dönteni lehet". (Takács Lőrinc) Az elmúlt évtizedek felgyorsult urbanizációs fejlődésének eredménye, hogy sok települést - várost, községet - magukba foglaló településhálózati képződmények, agglomerációk, településcsoportok alakultak ki és alakulnak, melyek egységes fejlesztése és irányítása csak megfelelő szervezeti keretek között lehet eredményes. így a három közép-békési város és vonzáskörzetének - a városrégiónak a koordinált fejlesztése is felvet szervezeti kérdéseket. Egyetértek mindazokkal akik kihangsúlyozzák, hogy ezek azonban nem jelenthetnek egyértelmű közigazgatási módosítást. Meg kell találni a megfelelő szervezeti kereteket, melyek a fennálló városi, tanécsi jogokat és érdekeket nem csorbítva biztosítékot nyújtanak a tervezési, szervezési, fejlesztési döntések végrehajtási kérdéseinek összehangolásában. Madarász Tibor jut cl legtovább javaslatával és a feladatok ellátására legalkalmasabb szervezeti, jogi formának a három város tanácsának társulását tekinti. Ilyen jellegű példákkal külföldön is találkozhatunk. Úgy vélem, a folyamatban lévő kutatások nem nélkülözhetik - és nem is nélkülözik - a megfelelő szervezeti formák kialakításának a kutatását sem. A közép-békési három város együttműködésének, koordinált fejlesztésének előkészítő munkái keretében sok olyan probléma tisztázására kerülhet sor, melyek másutt is felvetődnek, és jól hasznosítható megoldásokat kínálhatnak egyéb térségek fejlesztési kérdéseinek megoldásában is. A jövő fejlődésében egyértelműen nagyobb súlyt kapnak várhatóan a fejlődő, összefüggő urbanizációs térségek. Az összehangolt fejlesztés követelménye mint több térség vonatkozásában vet fel a békésihez hasonló igényeket és követelményeket. A békési javaslatok, megoldások sok tekintetben, tehát példának, modellnek is tekinthetők. 115