Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Körmendi Klára: A közép-békési városegyüttes összehangolt fejlesztéséről

Lényeges pl. a hálózati infrastruktúra fejlesztése, a termelésnek és az életkörülmények alakulásának ez a fontos tényezője, de regionális rendszereinek kialakítása, elhelyezése, kapcsolatai csak a térségi - területfelhasználási-tényezők egészének tervszerű alakításával párhuzamosan, azokkal összhangban határozható meg. A koordinált fejlesztés megvalósításának szubjektív és objektív vonatkozásai egyaránt lehetségesek. A legnehezebb lépés a legelső, felhagyni egy szűkebb, csak egy kisebb közösség érdekeit képviselő szemléletet, kellő előrelátással felismerni, hogy egy nagyobb közösség szellemi és anyagi erejének az összehangolása az össztársadalmi célkitűzéseket jobban szolgáló, magasabb fejlettségi szint eredője. Rendkívül pozitívan kell értékelni a helyi párt és tanácsi vezetőknek a felismerését, hogy a három város együttműködése, térségének koordinált fejlesztése előnyöket, magasabb szintű társadalmi-gazdasági eredményeket biztosít. Ennek élvezői elsősorban e térség lakói lesznek, de ezen túl az össztársadalmi eredményességet is jól szolgálhatják. Ezért nem indokolt egy-egy a témához szóló soraiból esetenként még kicsengő pesszimista hangvétel, hogy az együttműködés csorbíthatja bármelyik közösség - város érdekeit. A legelső és legnehezebb lépés a három város együttműködésében, a szemléleti falak ledöntése lényegében megtörtént. Az együttműködés, koordinált fejlesztés tényleges eredményeket azonban csak akkor tud felmutatni, ha a fejlesztés objektív alapokon valósul meg. Egyetértek Fekete Antallal. „A három város együttműködésének nem lehet, de nem is célja, hogy bármelyik a többi rovására valamilyen előnyhöz jusson. De arról igenis szó van, ha valamely városnak adottságainál fogva valami előnyös, abban támogassuk egymást." Adottságnak kell tekinteni a természeti, földrajzi adottságokon, erőforrásokon túl a szellemi és anyagi erőket is, eddigi fejlődés során kialakult hagyományokat. Kulcskérdése a koordinált fejlesztésnek, hogy mindig ott történjék, ahol az legjobban szolgálja az egész közösség érdekeit és a legnagyobb eredményességet biztosítja. Az adottságokon alapuló egészséges funkciómegosztás, másszóval a helyes munkamegosztás segítheti elő az egész térség magasabb szintre történő fejlődését, a magas színvonalon urbanizált együttesnek, a városregiónak a kialakulását. A koordinált feljesztés előfeltétele, ahogy erről az előzőekben már szó volt, hogy a tudományos kutatás eredményeit felhasználó fejlesztéspolitikai koncepciók, műszaki-gazdasági tervek álljanak rendelkezésre. A térség egészét átfogó terv kidolgozását megelőzően azonban alternatív fejlesztési javaslatok kialakítása és várható eredményeinek az értékelése adhat választ arra, hogy az egyes fejlesztéseket hol és hogyan kell megvalósítani ahhoz, hogy az a térség egészének a fejlődését a legeredményesebben szolgálja. A kidolgozott műszaki-gazdasági terveknek kell objektív alapot biztosítaniuk a fejlesztési eszközök elhelyezése számára. Mindhárom város és a vonzásukba tartozó községek többsége is rendelkezik általános (vagy összevont, egyszerűsített általános) rendezési tervvel. Az egész térséget átfogó terv kidolgozása felveti ezek korszerűsítésének a kérdését is. Ez azonban csak a magasabb szintű, - nagyobb térséget átfogó - terv elkészülte és jóváhagyása után végezhető el eredményesen. Néhány gondolat a városrégió területi kiterjedéséről és a fejlesztés lehetőségéről. Az előzetes kutatások eredményei alapján még nem tartom lényegi kérdésnek annak vitatását, hogy mely településeket lehet s milyen jelleggel a városrégióba tartozónak tekinteni. Az együttműködés lényegét tekintve ez nem annyira a jelenlegi helyzet értékelése alapján határozható meg, hanem sokkal inkább perspektivikus megítélésben. Egyetértek Zoltán Zoltánnal, hogy a lényeg a három város együttműködésén van. Az is biztos, hogy a koordinált fejlesztés nem korlátozódhat a három város területére. A városok együttes vonzásterületén belül kell keresni a területi összefüggéseket, a kutatás, a fejlesztési és rendezési tervezés keretében tisztázódhat a terület kérdése, és azon belül az együttműködés jellege, formája a koordinált fejlesztés igénye. A fejlesztés célkitűzései tekintetében véleményem szerint nem lehet elsődleges a mennyiségi fejlesztés, hanem primátust kell biztosítani a minőségi jegyek erősítésére. Nem az a lényeg, hogy minél több lakost koncentráljunk az adott területre, hanem olyan feltételeket, fejlettségi szintet biztosítani, hogy minél több lakos számára hozzáférhetővé váljék a mai kor követelményeinek megfelelő magasan fejlett urbanizáció előnye. 114