Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Körmendi Klára: A közép-békési városegyüttes összehangolt fejlesztéséről

A település együttesek integrált fejlesztésének a kérdésében ezideig még kevés előrelépés történt. Sok helyen, elsősorban csak a parciális érdekeket szem előtt tartó területi szerveknél, hiányzik az ebből eredő előnyök felismerése. Nem alakultak ki megfelelő módszerek sem az összehangolt fejlesztés előfeltételeinek biztosítása, sem a megvalósítás módja tekintetében és nem tisztázódtak azok a szerzed keretek, melyek a magasabb szintű városi együttesek koordinált fejlesztésének feltételét képezik. vcEgyetertve az eddigi hozzászólókkal ezért is tartom rendkívül jelentősnek, úttörőnek, időszerűnek a Békés megyeiek kezdeményezését, a közép-békési városok együttműködésének, összehangolt fejlesztési kérdéseinek a napirendre tűzeset. A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának 1978. február i-i határozata rendkívül jelentős, új szakaszt nyit a megye fejlesztésében, és összhangban van a Központi Bizottság 1977. évi októberi határozataival. A kérdés aktualitását és jelentőségét aláhúzza az MSZMP KB 1977. október 20-án, külgazdasági kapcsolatunkról és a termelési szerkezet fejlesztéséről hozott határozata is, amely egyértelműen kimond ja az intenzív, szelektív és hatékony gazdaságfejlesztés követelményét. A területfejlesztésben rejlő lehetőségekkel és eszközökkel is segíteni lehet, és kell népgazdaságunk hatékony fejlődését. Ennek módja az adottságoknak legjobban megfelelő struktúrák fejlesztése, a fejlesztési eszközöknek a nagyobb hatékonyságot eredményező területekre történő koncentrálása, a koordinált fejlesztésekben rejlő lehetőségek fokozott kihasználása, s mindezek útján a társadalmi-gazdasági hatékonyságot egyaránt elősegítő magas szinten urbanizált térségek kialakítása. Takács Lőrinc írja „A téma napirenden tartását aktuálissá teszi, hogy a VI. ötéves terv előkészítése napi feladattá vált és egy sor hosszú távú fejlesztési terv áll kidolgozás vagy elfogadás előtt." Valóban aktuális a témával való foglalkozás, mert a VI. ötéves tervidőszak alatti koordinált fejlesztést már tudományosan kidolgozott, műszakilag és gazdaságilag megalapozott tervek alapján lenne célszerű megvalósítani. E térség fejlődése és fejlesztése azonban nem független egyéb közelebbi és távolabbi térségekétől. A fejlesztés iránya csak akkor lehet reális és megalapozott: ha - nagyobb térségekbe (Dél-Alföld, a megye területe) beleágyazottan történik a fejlesztési igények és követelmények meghatározása; - számol a hazai (és nemzetközi) integrálódás lehetőségeivel; - reálisan méri fel a térség egészéből és az egyes helyi adottságokból eredő fejlesztési lehetőségeket és követelményeket; - mindezeket távlati szemléletben, a várható társadalmi-gazdasági hatások mérlegelésével valósítja meg. A térség - városrégió - koordinált fejlesztésének, a városok jó együttműködésének lényeges feltétele, alapja a fejlesztés legfontosabb céljait, irányát, az alapvető struktúrákat, elérendő nagyságrendeket meghatározó hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozása. Ebbe beleágyazva lehet reálisan megfogalmazni az egyes városok - települések - fejlesztésénél követendő fejlesztéspolitikai elveket és célokat. Lényeges, hogy a hosszú távú fejlesztési stratégiák, a népgazdasági középtávú tervciklusaihoz kapcsolódóan, konkrét cselekvési programokban is megfogalmazódjanak. Ezt azonban már csak a műszaki-fizikai tervek alapján lehet úgy kidolgozni, hogy a megvalósításhoz szükséges eszközrendszereket is biztosítani lehessen. A koordinált fejlesztés megalapozása lényegében tehát nagyon gondos előkészítést, több évig tartó kutató, tervező és szervező munkát igényel. Nem várható, hogy a VI. ötéves terv megalapozó munkáihoz ezek teljes mértékben tisztázódnak, vagy rendelkezésre állnak és már teljes segítséget nyújthatnak. Ezért helyes az az elgondolás, mely előzetes koncepció kidolgozását tűzte célul; körvonalazva a fejlesztés fő irányait, súlyponti feladatait. A térbeli fejlődési folyamatokat - sajátosságuknál fogva - csak a fejlődésre ható tényezők teljes összefüggésrendszerébe beleágyazottan lehet vizsgálni és értékelni. Ezért nehéz lenne kiragadni bármely fejlesztési tényezőt, mely a koordinált fejlesztés döntő láncszemenként előzetes intézkedést lehetővé tenne addig, amíg a térség egészének fejlesztése a sajátos összefüggésrendszeren belül nem tisztázódott. 113