Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

A magyar numizmatika bibliográfiájának Békés megyei vonatkozásai F. Fehér Mária-Huszár Lajos: A magyar numizmatika bibliográfiája KOSZORÚS OSZKÁR A gyűjtők tömeges bekapcsolódása óta világszerte népszerűvé lett éremtan elméleti és gyakorlati szakembereit ajándékozta meg évek óta várt kötetével a bibliográfus F. Fejér Mária és a magyar numizmatika nagy örege, a tudományos életünkben hat évtizede jelen lévő Huszár Lajos. A hétezer adatot tartalmazó, 28 témakörre bontott felsoroló bibliográfia gazdag anyaga számvetésre késztet bennünket is. Eddig még nem vettük számba azt, hogy hogyan alakult ki Békés megye közgyűjteményeinek éremállománya, milyen éremlelcteket tártak fel a megye területén, illetve kik azok a régészek, történészek akik innen indultak és nemcsak magyar, hanem - pl. Réthy László esetében - nemzetközi elismerést is kaptak a hazai numizmatika terén elért elméleti munkásságukért. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a sok száz feltárt folyóirat, évkönyv és sorozat között a Békési Élet, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület Évkönyvei, a Békés megyei Múzeumok Közleményei, a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyvei, az Orosházi Szántó Kovács Múzeum Évkönyvei, a Gyulai Dolgozatok is az átnézett írások között szerepelt. Szomorú az, hogy a felsorolt tudományos munkákban alig van éremtani vonatkozású cikk. A sokat emlegetett BRMT Évkönyveiben (1874-1887) olvashatunk először a Jelentés a békésmegyei múzeum gyarapodásáról c. állandó rovatban a megyei éremtárról, a második évfolyamban pedig Mogyoróssy János adott közre egy 21 oldalas írást Leltározott régi érmek és pénzek címmel. Negyedszázaddal később Balázs Adám írt a Békéscsabai Múzeum-Egyesület pénz- és éremgyűjteményéről az 1901-1902. évi évkönyvben. További megyei éremgyűjteményekről szóló publikációkra sem ezt megelőzően, sem ezután nem találtunk. Nádor Jenőtől tudjuk, hogy a szarvasi gimnáziumban már a múlt század negyvenes éveinek végén Ballagi Mórt bízták meg az akkor néhány száz darabból álló éremtár rendezésével, ez a gimnáziumi gyűjtemény 1934-ben már 5263 darabra növekedett. Tudomásunk szerint minden Békés megyei gimnázium, sőt a polgári iskolák is rendelkeztek kisebb-nagyobb éremgyűjteménnyel, csak éppen nem ismertették az anyagot az iskolai évkönyvekben megjelent gyarapodási híreken túlmenően. Sajnos, Békés megyének nem volt eddig egy Leszich Andora, vagy egy Csatkai Endréje, aki a megyében élve numizmatikai szakirodalmi munkásságot fejtett volna ki. Másodsorban a megyebeli leletekről kell szólnunk. Bár a bibliográfiában nincs helynévmutató (nem elegendő csak a szerzői névmutató!), az adatok figyelmes tanulmányozása után összegezhetjük az itt talált és leírt magyar numizmatikai anyagot. A megyében élő kb. száz szervezett éremgyűjtőnek becslés szerint is többszáz árpádházi pénze van (ennek csekély hányadát találhatták csak környékünkön), de árpádházi pénz megyénk minden múzeumában van, mégis meglepő, hogy mindössze két írás érint közelebbről bennünket. Ennek oka abban a gyakorlatban keresendő, hogy a régészeti anyagok között talált és kort meghatározó pénzeket külön nem ismertették, csak a nagyobbszámú bejelentett éremleleteket. Olasz Ernő 1959ben Árpádkori ezüstpénzt találtak Kardoskiíton címmel írt cikket I. Géza pénzéről, ugyancsak ő egy Pusztaföldvár - Újfaluban talált XIII. sz.-i rézpénzről ad hírt a Régészeti Füzetek 196g. évfolyamában, majd egy későbbi XV. sz.-i Kardoskút-Szöllőspusztai leletet ismertet a Régészeti Füzetek 1967. évfolyamában. A későbbi időkben sokasodnak a leletek, üzenetet hozva a régebbi korok itt élő embereitől. Bálint Alajos: Végegyháza (XVI. sz.) 1962, Harsányi Pál: Szarvas (XVI. sz.) 1918, Gedai István: Csabacsüd (XVI. sz.) 1972, Gyulavári (XVII. sz.) 1968, Doboz (XVII. sz.) 1970. Sarkad (XVII. sz.) 1970, Huszár Lajos: Battonya (XVII. sz.) 1952, Harsányi Pál: Békés (XVIII. sz.) 1910, Huszár Lajos: Tótkomlós (XVIII-XIX. sz.) 1936, Király Ferenc: Békéscsaba (XIX. sz.) 1962-ben írta le a Békés megyében talált magyar éremleleteket a Numizmatikai Közlönyben. Harmadsorban jelentősnek tartjuk az innen elszármazott történészek, régészek nuzmatikai szakírói tevékenységét, melyről a bibliográfiában is olvashatunk. A köröstarcsai születésű Szabó Károly (1824-1890) két, a kétegyházi születésű Márki Sán267